Egy elveszett hölgy

Olvasói vélemények

Összességében Willa Cather „Egy elveszett hölgy” című művét gazdag történetmesélése és szuggesztív prózája miatt nagyra értékelik, amely megragadja az emberi kapcsolatok és a 19. század végének és a 20. század elejének társadalmi változásainak összetettségét. Vannak azonban kritikák a könyv kivitelezésével kapcsolatban, és egyes kiadásokkal kapcsolatban is elégedetlenek.

⬤ Gazdag történetmesélés és a szereplők és helyszínek szemléletes leírása.
⬤ Olyan témák lebilincselő feltárása, mint a barátság, a veszteség és a társadalmi változások.
⬤ Cather írói stílusát dicsérik a tisztaságáért és érzelmi mélységéért.
⬤ Sok olvasó szerint a könyv egyszerre elbűvölő és elgondolkodtató.
⬤ A könyv tömör, mégis hatásos, maradandó benyomást kelt.

⬤ Néhány olvasó kétértelműnek vagy elégtelennek találja a könyv befejezését.
⬤ Egyes kiadások fizikai aspektusait (pl. betűtípus, elrendezés) kritizálják, mert kényelmetlen olvasni.
⬤ Egyes kiadásokat, például a Virago Modern Classics Kindle változatát erős kritika éri a rossz fordítás és szerkesztés miatt.

(114 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

A Lost Lady

Könyv tartalma:

Willa Cather A Lost Lady című művét először 1923-ban adták ki. Marian Forrester és férje, Daniel Forrester kapitány történetét meséli el, akik a transzkontinentális vasútvonal mentén fekvő Sweet Water nyugati városában élnek.

A regény harmadik személyben íródott, de leginkább Niel Herbert, a Sweet Waterben felnövő fiatalember szemszögéből íródott, aki tanúja lesz Forrester asszony hanyatlásának, aki iránt nagyon mélyen érez, és magának a Nyugatnak is, a nemes úttörők idealizált korszakából a kapitalista kizsákmányolás korába. A regényt robusztus szimbolikus keretnek tekintik. Úgy tartják továbbá, hogy hatással volt F.

Scott Fitzgeraldra, mivel Marian Forrester volt az ihletője A nagy Gatsby Daisy Buchanan karakterének. A regény első filmváltozata 1924-ben készült Dorothy Farnum adaptációjában.

Harry Beaumont rendezte, főszereplői Irene Rich, Matt Moore, June Marlowe és John Roche voltak. Ugyancsak nagyon lazán adaptálták 1934-ben Gene Markey azonos című filmjévé, melynek főszereplője Barbara Stanwyck volt Marian Forrester szerepében. A film nem váltotta be a regény hírnevét, és általában középszerűnek tartják.

(wikipedia. org)