Egy helyettesítő élet

Olvasói vélemények

Boris Fishman A Replacement Life című regénye a családi hűség, az emlékezet és a bevándorlói tapasztalat összetett témáit járja körül Szláva, a fiatal orosz zsidó történetén keresztül, aki a holokauszt túlélőinek kárpótlási kérelmeit gyártva próbál eligazodni identitásában. A regény gyönyörű prózát ötvöz a mélyebb etikával, de a reakciók nagyon eltérőek. Egyes olvasók mélyen megindítónak és éleslátónak találják, míg mások kritizálják a karakterek ábrázolását és az érzékeny témák kezelését.

Az írást gyakran gyönyörűnek írják le, élénk képekkel és jól kidolgozott karakterekkel. Sok olvasó értékeli az érzelmi mélységet és az összetett témákat, különösen a bevándorlók tapasztalatait és a családi dinamikát illetően. A főhős nagymamájával való kapcsolata és a bonyolult elbeszélésszerkezet a magával ragadó történetmesélés és az elgondolkodtató etikai kérdések miatt kapott dicséretet.

Néhány olvasó nehezen követhetőnek találta a történetet, a nehézkes prózára és a gyenge jellemfejlődésre hivatkozva. Kritika érte az orosz zsidók ábrázolását és a holokauszt-túlélők tapasztalatai iránti érzéketlenséget, ami azzal kapcsolatos aggályokhoz vezetett, hogy a regény hitelteleníti az emigráció történetét. Néhány kritikus úgy nyilatkozott, hogy zavaros a cselekmény, és úgy érezte, hogy nem kötődik a szereplőkhöz.

(163 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

A Replacement Life

Könyv tartalma:

A VCU Cabell First Novelist Award nyertese

Az Amerikai Könyvtári Szövetség Sophie Brody-érmének nyertese

A National Jewish Book Award döntőse

Egy egyedülállóan tehetséges író debütál irodalmi munkásságában ezzel a provokatív, lélekbemarkoló és olykor vicces történettel egy bukott újságíróról, akit arra kérnek, hogy tegye meg az elképzelhetetlent: Kovácsoljon holokauszt-visszaszolgáltatási igényeket a New York-i Brooklynban élő öreg orosz zsidóknak.

Jevgenyij Gelman, Slava Gelman nagyapja "nem pontosan úgy szenvedett", ahogyan szenvednie kellett volna ahhoz, hogy jogosult legyen a német kormány által a holokauszt túlélőinek kifizetett kárpótlásra. De szenvedett - zsidóként a háborúban; másodrendű állampolgárként a Szovjetunióban; bevándorlóként Amerikában. És akkor? Az unokája nem "író"?

A nagylelkű Szláva szeretné maga mögött hagyni ezt a bevándorlói kaparászást. Csakhogy az amerikai álom nem jön össze neki - a Század, a legendás magazin, ahol kutatóként dolgozik, nem akar tőle semmi nagyobbat. Szláva korrekt, feddhetetlen amerikai akar lenni -- de még inkább oroszlánná avatott író akar lenni.

Szlávát a dél-brooklyni hamisítóként megtanítja arra, hogy nem minden tény az igazság, és nem minden hazugság hazugság. Ahhoz, hogy valaki amerikaivá váljon, több kell, mint törvénytisztelet; ugyanolyan önfeltalálásra van szükség, amelyben az ő népe is jeleskedik. A találmányaitól megrészegülve és elbizonytalanodva Slava kockáztatja a lelepleződést. Sarokba szorítva, visszavonhatatlan tettet követ el, amely végül megadja neki az otthon érzését Amerikában, de nem előbb, minthogy a családjától árat szedjen be.

A pótélet sötét, megható és gyönyörűen megírt regény a családról, a becsületről és az igazságról.

--Salvatore Scribona.