Egy kontinens nyílt sebe: Személyes elbeszélés a nigériai válságról

Olvasói vélemények

A kritikák kiemelik Wole Soyinka „Egy kontinens nyílt fájdalma” című művét, amely mélyen átlátja Nigéria politikai zűrzavarát, különös tekintettel a katonai diktatúrák hatására és a június 12-i választások érvénytelenítésére. Soyinka szókimondó és szenvedélyes írása személyes nézőpontot nyújt az ország kihívásairól, miközben reményt ébreszt a demokráciára és a nemzeti identitásra. A könyv összetettsége és kohéziójának hiánya azonban kevésbé teszi hozzáférhetővé a nigériai politikát nem ismerő olvasók számára.

⬤ Nigéria politikai történetének éleslátó és elgondolkodtató elemzése.
⬤ Wole Soyinka írói munkásságát szellemesnek, megrendítőnek és fenségesnek jellemzik.
⬤ Első kézből nyújt betekintést a Nigériát sújtó igazságtalanságokba.
⬤ Reményt ad a demokratikus reformokra és a nemzeti ellenálló képességre.
⬤ A nigériai és afrikai politika iránt érdeklődők számára kötelező olvasmány.

⬤ Az írás bonyolult, és előzetes ismereteket feltételez a nigériai politikatörténetről, ami megnehezíti a laikus olvasók számára.
⬤ A könyvből hiányzik a szerkezeti kohézió, mivel előadásokon és esszéken alapul.
⬤ Egyes kritikusok szerint a könyv kifejezetten elavult vagy szűkszavú.
⬤ Nem biztos, hogy azoknak tetszeni fog, akik nem ismerik Soyinka stílusát vagy a nigériai politikai kérdések kontextusát.

(10 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Open Sore of a Continent: A Personal Narrative of the Nigerian Crisis

Könyv tartalma:

1995. november 10-én a Sani Abacha tábornok vezette nigériai katonai kormány nyolc másik aktivistával együtt kivégeztette Ken Saro-Wiwa disszidens írót, és a nemzetközi közösség felháborodottan reagált. A genfi székhelyű Nemzetközi Jogászbizottságtól (amely a kivégzéseket állami gyilkosságnak nevezte) a világ kormányain át (köztük az Egyesült Államokon), amelyek visszahívták nagyköveteiket, a volt Brit Gyarmatok Közösségéig, amely felfüggesztette Nigéria tagságát a csoportban, a válasz gyors, határozott és szinte egyhangú volt: Nigéria számkivetetté vált a globális faluban. A Saro-Wiwa kivégzéséhez vezető események jelzik Nigéria hanyatlását a gyarmatosítás utáni sikertörténetből a jelenlegi katonai diktatúrába, és kevés író volt olyan szókimondó, aki ezt a hanyatlást szókimondóbban elítélte és siratta volna, mint a Nobel-díjas és nigériai száműzött Wole Soyinka.

A The Open Sore of a Continent, Soyinka, akinek nigériai útlevelét 1994-ben Abacha tábornok elkobozta, Nigéria történetét és jövőjét vizsgálja egy lenyűgöző jeremiádban, amely éppoly intenzív, mint amilyen provokatív, tanult és széleskörű. Ügyesen magyarázza el a nigériai történelem és politika változó drámai személyiségeit a szereplőkkel és a folyamattal nem ismerkedő nyugatiak számára, nyomon követve Nigéria növekedését a világgazdaság szereplőjeként, Babangida korrupt rendszerén keresztül, a Biafra elszakadása által kiváltott polgárháborút Odumegwu Ojukwu főnök vezetésével, Ernest Sonekan lameduck uralmát és a Sani Abacha tábornok által vezetett puccsot, azzal érvelve, hogy "egy pillantást kell vetni a makacsul befejezetlen nemzetépület penészes szövevényére", hogy megmagyarázzuk, merre mehet tovább Nigéria. A nigériai válság megvilágítása során pedig Soyinka a nemzet, az identitás, valamint az afrikai kultúra és politika huszadik század végi általános helyzetének tágabb kérdései felé nyitja meg az olvasót. Itt egy sor olyan kérdés kerül terítékre, amelyek a kultúrák összecsapása által formált népek kölcsönhatását vizsgálják: nacionalizmus, hatalom, korrupció, erőszak és a gyarmatosítás maradandó öröksége. Egy olyan világban, amelyet Boszniától Ruandáig pusztítás gyötör, hogyan határozzuk meg a nemzetet: vajon egyszerűen a kollektív elme állapota, az együttélés passzív, megkérdőjelezhetetlen szokása?

Vagy az, amit mi nemzetnek gondolunk, egy szigorú következtetés, amely a történelemből ered? Földrajz, vagy olyan kötelék, amely túlmutat a hegyek, folyók és völgyek véletlenszerűségén? Hogyan hatnak ezek a különböző nemzetdefiníciók azokra az emberekre, akik a nemzetek alatt élnek? Soyinka azzal a hangzatos felhívással zárja, hogy a nemzetközi figyelmet erre a kérdésre kell fordítani: a globális közösségnek foglalkoznia kell a nemzet kérdésével, hogy megakadályozza a további vallási mandátumokat és az etnikai tisztaságra való felhívásokat, amelyek Algériát, Ruandát, Boszniát és Srí Lankát gyilkos mezőkké változtatták.

Soyinka egy életen át tartó tanulmányokat és tapasztalatokat hoz be írásaiba, a költő és drámaíró képességeit egy tapasztalt aktivista éles eszű politikai megfigyeléseivel ötvözve. A fontos és időszerű kötet, Egy kontinens nyílt sebe kötelező olvasmány lesz mindazok számára, akiknek fontos Afrika, az emberi jogok és a globális falu jövője.