An Artist in the Rigging: The Early Work of Herman Melville
Az „Egy művész a kötélverésben” Herman Melville korai regényeinek - a „Typee”, az „Omoo”, a „Mardi”, a „Redburn” és a „White-Jacket” - tanulmánya. A szerző ezeket a fikciókat nem a kronológiai fejlődés, hanem a tematikus kapcsolat szempontjából vizsgálja.
Megmutatja, hogy bár az öt elbeszélőhős különálló és különböző entitások, mégis sok közös van bennük, és úgy tekinthetjük őket, mint akik egy kialakuló összetett hős különböző aspektusait képviselik - az érzékeny és nyugtalan fiatalembertől, aki elhagyja otthonát, hogy éhesen keresse a tapasztalatokat, a vándorig, aki elmerül önmaga és világa mélységes szondázásában. A hős pszichológiai függetlenségre való szomjúsága - ami a legfőbb ambíciójává válik - soha nem elégül ki, és a pusztulás elkerülhetetlenné válik, ami egy paradox „apoteózisban” csúcsosodik ki, amelyben az elbeszélő-hős eléri ezt a függetlenséget, de csak emberségének árán.
Dillingham meggyőzően mutatja be ennek az öt regénynek az egymással összefüggő tulajdonságait, és ezáltal bizonyítja, hogy a fiatal Melville sokkal nagyobb irodalmi művész volt, mint amekkorát magának tulajdonított. Ez a fikció a textúra gazdagsága, a hatás terjedelme és a jellemzés mélysége szempontjából hatalmas teljesítményt jelent, amint azt az „Egy művész a kötélverésben” is világossá teszi.
