Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv a munkásosztálynak szóló történelmi receptek gyűjteményét kínálja, hangsúlyozva a főzés és az ételkészítés egyszerűségét és gazdaságosságát. Bár érdekes bepillantást nyújt a múltbeli főzési gyakorlatokba, a modern konyha szempontjából csak korlátozottan releváns. A könyv gyakorlati tanácsok, történelmi betekintések és néhány olyan recept keverékét tartalmazza, amelyek mai mércével mérve étvágytalannak tűnhetnek.
Előnyök:A könyv nagyszámú receptet (241) tartalmaz, amelyek a friss alapanyagokból készült alapvető, szilárd ételeket emelik ki. Történelmi dokumentumként szolgál, betekintést nyújt a családok múltbeli konyhai gyakorlatába és erőforrás-gazdálkodásába. Számos kritika értékelte az egyszerűségét és a lebilincselő írásmódot, valamint a nosztalgiát és a humort, amelyet a könyv kivált. A könyv a gazdaságos főzésre vonatkozó gyakorlati információkat is tartalmaz.
Hátrányok:Néhány olvasó a recepteket elavultnak találta, néhányat pedig modern mércével mérve nem találta vonzónak. A könyv nyelvezete kihívást jelenthet, néhány ismeretlen kifejezéshez szótárra van szükség. Emellett egyes kiadások fizikai minősége rossz lehet, nehezen olvasható szöveggel és elmosódott oldalakkal. Gyakorlati haszna a mai gyors tempójú főzési kultúrában szintén megkérdőjelezhető, így kevésbé releváns a gyors és egyszerű étkezési megoldásokat kereső felhasználók számára.
(133 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
A Plain Cookery Book for the Working Classes
Könyv tartalma:
Charles Elm Francatelli, bár maga Viktória királynő szakácsa volt, 1852-ben írta ezt a kis könyvet, hogy a munkásosztályokat arra ösztönözze, hogy olcsó, de egészséges alapanyagokból tápláló ételeket főzzenek maguknak.
A számos recept mellett a rokkantaknak szánt ételekről, a gyógyászati főzetekről és a szegényeknek szánt tápláló és gazdaságos levesek elkészítéséről szóló fejezeteket is tartalmaz. Nagyszerű forrásgyűjtemény a "hétköznapi" XIX.
századi receptekhez - és lenyűgöző ablakot nyit a múltba -, hiszen egyes, akkoriban közönségesnek tartott alapanyagok ma már csemegének számítanak, más, akkoriban gyakori élelmiszereket pedig ma már alig fogyasztanak.
