Értékelés:
A könyv személyes és politikai témák árnyalt feltárása, amelynek középpontjában elsősorban egy nő hiteles és értelmes keresése áll, aki a PR-tevékenységén keresztül az EU postai irányelve ellen tiltakozva keresi a hitelességet és az értelmet. Míg sok olvasó inspirálónak és elgondolkodtatónak találta, mások unalmasnak és túlságosan introspektívnek kritizálták.
Előnyök:A könyv mély betekintést nyújt a személyes és társadalmi küzdelmekbe, gyönyörűen megírt prózát, valamint a hitelesség és az élet értelmének megtalálásának témáit. Sok olvasó értékelte a kulturális perspektívát, és meditatívnak és felemelőnek találta.
Hátrányok:A kritikusok lassúnak, érdektelennek és zavarosnak találták a könyvet, egyesek az írásjelekkel kapcsolatos problémákat és a lebilincselő elbeszélés hiányát emelték ki. A főszereplő önvizsgálati stílusa egyesek számára visszatetsző volt, és inkább az elidegenedés, mint a kapcsolat érzetét keltette.
(13 olvasói vélemény alapján)
Long Live the Post Horn!
A 2020-as Believer Book Award for Fiction nyertese.
"A hétköznapok briliáns tanulmánya, tele váratlan kitérőkkel és lendületes prózával. Hjorth regénye zseniálisan kering a bensőséges történetek körül, amelyek csak akkor lehetségesek, ha egy szereplő szavakat vet papírra, és elküldi őket a postán." - New York Times Book Review, "A legjobb postásregény, amit a választások előtt olvashat".
"Vigdis Hjorth az egyik kedvenc kortárs íróm". - Sheila Heti, az Anyaság és a Milyen legyen az ember? szerzője.
A 2019-es Nemzeti Könyvdíj Longlistáján szereplő Will and Testament szerzőjétől
Ellinor, a 35 éves médiatanácsadó nem érzi jól magát; mostanában egyáltalán nem érzi jól magát. Túl a fáradtságon, egy régi naplót lapozgat, és nem ismeri fel a lapjain szereplő nőt, aki látszólag olyan távol van a körülötte lévő világtól, mint még soha. Ám amikor munkatársa egyik napról a másikra eltűnik, szokatlan új feladat kerül az asztalára. Elindul, hogy találkozzon a Norvég Postai Dolgozók Szakszervezetével, és ezzel egy különös és átformáló hat hónap veszi kezdetét.
Ez a regény egy egzisztenciális sikoly a magányról (és a postáról! ), Vigdis Hjorth védjegyének számító, ritmikus és vágó stílusban megírva.
