Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv a fenomenális tudat ellentmondásos vizsgálatát mutatja be, elsősorban az emberi tapasztalatokra összpontosítva, miközben ellentmondásos módon tagadja a nem emberi állatok tudatát. A recenzensek határozott véleményt fogalmaznak meg, egyesek dicsérik a filozófiai szigort és az érvek minőségét, míg mások kritizálják a szerző antropocentrikus szemléletét és az állati tudat tagadását.
Előnyök:A könyvet filozófiai szigoráért és kifinomult érveiért dicsérik, és az empirikus szakirodalom lenyűgöző ismeretéről tesz tanúbizonyságot. Mély betekintést nyújt a tudat természetébe, és összetett filozófiai kérdésekkel foglalkozik.
Hátrányok:Számos kritikus bírálja, hogy a szerző szűken az emberi tudatra összpontosít, elutasítja az állati érzékenységet és antropocentrikus nézőpontot képvisel. A szöveget sűrűnek és esetenként elavultnak írják le, egyesek pedig visszataszítónak találják a nem emberi állatok tudatával és fájdalmával kapcsolatos ellentmondásos álláspontjai miatt.
(7 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Human and Animal Minds - The Consciousness Questions Laid to Rest
Könyv tartalma:
Az emberi és az állati elme közötti folytonosságot egyre jobban megértjük. Ez sokakat arra késztetett, hogy állításokat tegyenek az állatok tudatosságáról, amelyet gyakran az állatok erkölcsi helyzete szempontjából döntő fontosságúnak tartanak. Peter Carruthers meggyőzően érvel amellett, hogy nincs felfedezendő tény, és hogy az állati tudatosság kérdésének nincs tudományos vagy etikai jelentősége.
Carruthers két kapcsolódó rejtélyre kínál megoldást. Az első a fenomenális - vagy érzett - tudat helyéről szól a természet rendjében. Kimutatja, hogy a tudatosság olyan finomszemcsés, nem fogalmi tartalmakból áll, amelyeket "globálisan közvetítenek" a kognitív rendszerek széles körének az érvelés, a döntéshozatal és a verbális jelentés céljából. Sőt, a tudatosság úgynevezett "kemény" problémája pusztán az ilyen tartalmakról való gondolkodás során használható megkülönböztető első személyű fogalmakból adódik. Nincs szó semmilyen különleges, nem fizikai tulajdonságról - nincs szó úgynevezett "qualia"-ról. A második rejtély a fenomenális tudat eloszlásával kapcsolatos az állatvilágban. Carruthers megmutatja, hogy valójában nincs is ilyen tény, mert a más élőlények tudatáról szóló gondolatokhoz az kell, hogy első személyű fogalmainkat kivetítsük az ő elméjükbe.
Az ilyen kivetítések azonban nem vezetnek determinált igazságfeltételekhez, ha ezek az elmék jelentősen eltérnek a miénktől. Ez az eredmény azonban nem
anyag. A tudomány számára ez nem számít, mert nem lép be a világba semmilyen további tulajdonság, amikor a fenomenális tudatosságra határozottan képtelen lényekről áttérünk azokra, amelyek határozottan képesek rá (nevezetesen magunkra). És sok nézet szerint az etika szempontjából sem számít, mivel az állatokkal való törődés megalapozható az együttérzésben, ami csak harmadik személyű megértést igényel a kérdéses állatok vágyainak és érzelmeinek megértéséhez, nem pedig az első személyű empátiában.
