Értekezés az emberi tudás alapelveiről

Olvasói vélemények

George Berkeley „Az emberi tudás alapelvei” című műve az érzékelés és a valóság természetének közvetlen és magával ragadó kritikája. Azt állítja, hogy a létezés az érzékeléstől függ, szembehelyezkedve Locke és Descartes nézeteivel. Bár írása általában világos és élvezetes, egyes olvasóknak a hangnemét konfrontatívnak, érveit pedig időnként kevésbé szervezettnek találhatják. A könyv könnyen hozzáférhető, ugyanakkor a mélyebb megértéshez filozófiai előismeretekre van szükség. A fakszimile kiadás hiteles olvasási élményt nyújt, néhány ismétlődő érv ellenére.

⬤ Közvetlen és világos írásmód.
⬤ Fontos filozófiai témákkal foglalkozik.
⬤ Megközelíthető és tömör, így az általános olvasók számára is alkalmas.
⬤ A fakszimile kiadás egyedi varázst kölcsönöz a könyvnek.
⬤ Friss nézőpontot nyújt az érzékelés és a valóság vonatkozásában.
⬤ Elismert, jelentős filozófiai hozzájárulás.

⬤ Konfrontatív és túlságosan kritikus lehet a kritikusokkal szemben.
⬤ Egyesek szerint az érvek ismétlődhetnek vagy nem alaposan kidolgozottak.
⬤ A teljes megértéshez az olvasóknak Locke és Descartes előzetes ismereteire lehet szükségük.
⬤ Néhány kritika megemlíti, hogy időnként lassú olvasmány lehet.

(13 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

A Treatise Concerning the Principles of Human Knowledge

Könyv tartalma:

George Berkeley ír filozófus volt, aki leginkább a szubjektív idealizmus eszméjének kifejtéséről ismert.

Az "Értekezés az emberi tudás alapelveiről" Berkeley egyik legismertebb műve, amelyben Berkeley kifejti a szubjektív idealizmus eszméjét, amely más szóval azt jelenti, hogy az egész valóság, ami az embereket illeti, egyszerűen az agyunk érzékelésének a konstrukciója, és Berkeley szerint a valóságnak nincs más értelme azon túl, amit mi érzékelünk.