Olvasói vélemények
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Eredeti címe:
Value-Free Science?: Purity and Power in Modern Knowledge
Könyv tartalma:
Miért zárkóznak el a tudósok a politikától, vagy miért védik munkájukat értékmentesként? Hogyan vált a semlegesség eszméje uralkodóvá a tudomány világában? Ezek azok a központi kérdések, amelyekkel Robert Proctor a modern tudomány politikájáról szóló tanulmányában foglalkozik.
Az Értékmentes tudomány? című könyv hangsúlyozza a tudományos eszmék politikai eredetének és hatásának megértésének fontosságát. Proctor világosan bemutatja, hogy az értéksemlegesség hogyan reagál a nagyobb politikai fejleményekre, beleértve a tudomány kormányzati és ipari felhasználását, a szakmai diszciplínák specializálódását, valamint a szellemi szabadságjogok elfojtására vagy az akadémiai világ politizálására irányuló törekvéseket.
A könyv első része a tizennyolcadik század előtti értéksemlegesség eredetét követi nyomon. Platón és Arisztotelész a szemlélődő gondolkodást a gyakorlati cselekvés fölött állónak tekintette, és az elmélet és a gyakorlat e szétválasztására ma is hivatkoznak a semleges tudomány védelmében. A tizenhetedik században a hasznos tudás baconi keresése új és szorosabb kapcsolatot tett lehetővé az elmélet és a gyakorlat között, de egyúttal elszigetelte az erkölcsi tudást a természetfilozófiától. A semlegesség egy másik változatát a világegyetem mechanikus felfogása vezette be, amelyben a jóindulatú, emberközpontú kozmosz eszméjét a természet leértékelt szemlélete váltotta fel.
A könyv központi része a politika és az erkölcs kirekesztését vizsgálja a társadalomtudományok megjelenésével. Proctor kiemeli Németország esetét, ahol az értéksemlegesség eszméjét először a marxizmus, a feminizmus és más társadalmi mozgalmak támadására vagy védelmére törekvő társadalomtudósok fogalmazták meg modern formában. Nyomon követi a pozitivista etikai és közgazdasági elméletek felemelkedését és bukását, megmutatva, hogy az értékmentes tudomány melletti érvek gyakran konkrét politikai manővereket takarnak. Végül áttekinti a tudomány kritikáit, amelyek a közelmúltban az agrártudomány, a katonai kutatás, az egészségügy és az orvostudomány, valamint a biológiai determinizmus kritikus kérdéseiről folytatott vitákban hangzottak el.
Ez a provokatív könyv mindenkit érdekelni fog, aki a tudományos szabadság és a társadalmi felelősségvállalás eszményének összeegyeztetésére keres utakat.
