Értékelés:
Az Amos Oz által írt Fima egy összetett és elgondolkodtató regény, amely Efraim (Fima) Nisan, egy középkorú férfi életét mutatja be, aki Izrael politikai hátterében a személyes kudarcai között navigál. A humorban, politikai éleslátásban és mély jellemfeltárásban gazdag regény az irodalmi mélységeket értékelő olvasók körében is visszhangra talál.
Előnyök:A könyv lenyűgöző írásmóddal és gyönyörű fordítással rendelkezik, amely megőrzi humorát és költőiségét. Az olvasók érdekesnek találják a főhőst, aki a zsidó identitás és a társadalmi kérdések árnyalatait tükrözi. A személyes elbeszéléseket a fanyar politikai kommentárokkal ötvözi, többrétegű jelentéstartalmat kínálva. Sokan értékelik Oz azon képességét, hogy mind a személyes, mind a politikai területekkel foglalkozik, így gazdag viták és elmélkedések forrása lehet.
Hátrányok:Egyes olvasók úgy találhatják, hogy a regény sűrű, cselekménye pedig híján van a hagyományos elkötelezettségnek, így kevésbé vonzó azoknak, akiket nem érdekel a Közel-Kelet politikai kontextusa. A főszereplő nehéz jellemnek tekinthető, ami nem biztos, hogy mindenki számára rezonál. Emellett a regény témái túlságosan is bizonyos kulturális szempontokra koncentrálhatnak, ami kevésbé teszi elérhetővé a szélesebb közönség számára.
(9 olvasói vélemény alapján)
„Megdöbbentő... galvanikus és mámorító.” -- The New Yorker
Fima Jeruzsálemben él, de úgy érzi, máshol kellene lennie. Életében voltak titkos szerelmi viszonyai, jó ötletei, és írt egy várakozásokat keltő verseskötetet. Gondolkodott már az univerzum céljáról és arról, hogy hol tévedt el az ország. Érezte már a legkülönfélébb vágyakat, és az állandó vágyat, hogy új fejezetet írjon. És most itt van, az ötvenes évei elején, egy kopott lakásban, egy borús, esős reggelen, és megalázó küzdelmet folytat, hogy az ingét kioldja a sliccének cipzárjából. Amos Oz szellemesen és éleslátóan ábrázol egy embert - és egy nemzedéket -, aki nemes álmokat álmodik, de nem tesz semmit.
„Oz egyik legemlékezetesebb fiktív alkotása... Fima Csehov Ványa bácsijának és Joyce Leopold Bloomjának keresztezése.” -- Washington Post
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)