A tanulmány Wenders, Antonioni és Rohmer kiválasztott filmjei alapján vizsgálja a nomád figuráját és annak használatát az európai filmben.
A cél a nomadizmus mint episztemológiai és urbanisztikai gondolkodási alakzat leírása és elemzése. Interdiszciplináris tanulmányként ez a könyv egyúttal építőköve egy még várat magára a transznacionális filmtörténetírásnak, amely az európai szerzői film klasszikusainak episztemológiai és poétikai kapcsolataira összpontosít.
