Frank's Home
"Richard Nelson karcsú, okos, metsző FRANK OTTHONA nem az első darab, amely egy önhitt, de fáradt építészre mutat rá, aki egyre inkább az épületeket részesíti előnyben az emberekkel szemben, és küzd a valós és képzelt élősködőkkel, hogy fenntartsa és fényesítse művészi örökségét. Henrik Ibsen tette ezt több mint egy évszázaddal ezelőtt Az építőmesterrel. És ez a dráma még csak nem is az első, amely Wrightot ilyen szerepbe helyezi. De egyik korábbi alkotás sem érte el egészen azt, amit Nelson itt elér - egy alaposan felüdítő, feszes fókuszú Csehov-drámát, amelyben a munkáról és művészetről szóló fecsegés, a kicsinyes házimunkák és a személyes civakodások nyilvánvalóan nem fedik el a mély sebezhetőséget, a sértődöttséget és az egzisztenciális kétségbeesést. Kifinomult darab, amely sok mindent elárul az építész sorsáról, de nem ragad le ezeken a határokon belül.".
Chris Jones, Chicago Tribune.
"A színházi kritikusok természetesen a végső szót mondják majd a FRANK'S HOME-ról, de az építészkritikus számára a darab azért lenyűgöző, mert Chicago két régen elhunyt építészeti óriását, Wrightot és Louis Sullivant eleveníti meg. Ezáltal a darab mélyen beleássa magát e két zseni - különösen Wright - zaklatott lelkivilágába, felfedve, hogy még a kreatív félistenek is rendelkeznek túlságosan emberi gyengeségekkel és gyarlóságokkal." Blair Kamin, építészkritikus, Chicago Tribune.
"Nelson igazán ráérez szereplői érzelmi éhségére és neheztelésére... És) az irónia Nelson darabjában olyan tiszta, mint a prérivízió: Wright sok házat épített, mégsem tudott soha biztonságos otthont teremteni magának. Ahogy ő maga is elismeri, nem volt tehetsége az emberekhez; művész volt, aki örökké megszállottan kereste azt az elvont fogalmat, amelyet ő "a szépnek" nevez.".".
Hedy Weiss, Chicago Sun Times.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)