Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv az olasz fasizmus filozófiai fejlődését tárgyalja, Giovanni Gentile és a totalitárius államról alkotott elképzeléseinek középpontjában. Ugyanakkor kritika éri a kommunizmus és a fasizmus hibás értelmezése miatt.
Előnyök:⬤ Jól megírt beszámoló az olasz fasizmus filozófiai fejlődéséről
⬤ jó bevezetést nyújt Giovanni Gentile gondolkodásába
⬤ betekintést nyújt a fasiszta eszmék vonzerejébe a korabeli kevésbé fejlett országokban.
Hátrányok:Alapvetően hibás tézis a kommunizmus és a fasizmus dichotómiájával kapcsolatban; egyes olvasók túlságosan leegyszerűsítőnek és történelmileg pontatlannak találták a szerző állításait.
(2 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Giovanni Gentile: Philosopher of Fascism
Könyv tartalma:
A szélsőjobboldali politikai pártok közelmúltbeli európai térnyerése, valamint az erőszakos nacionalista indulatok kitörése a volt kommunista blokkban sok találgatásra adott okot a fasizmus lehetséges újjáéledéséről. Polemikus szinten a fasizmus általános kifejezéssé vált, amelyet gyakorlatilag a valós vagy potenciális erőszak bármely formájára alkalmaznak, miközben a marxista és baloldali tudósok körében felelevenítik a fasizmusnak mint a "késő kapitalizmus termékének" lejáratott értelmezését. Ezek a kognitív jelentőség nélküli formulák figyelmen kívül hagyják a fasizmus történelmi és filozófiai gyökereit, ahogyan az Olaszországban keletkezett és egész Európában elterjedt. A Giovanni Gentile: A fasizmus filozófusa című könyvében A. James Gregor visszatér ezekhez a gyökerekhez az olasz fasizmus fő teoretikusának gondolkodását vizsgálva.
Gregor Gentile olvasatában a fasizmus antidemokratikus reakció volt - és maradt - arra, amit a fejlett ipari demokráciák a "nagyhatalmak" peremén sínylődő, kevésbé fejlett vagy státuszhiányos közösségek és nemzetek feletti uralomnak tekintettek. A XIX. század végi, iparilag elmaradott és csak nemrég egyesített Olaszország politikai hátterét felvázolva Gregor bemutatja, hogy Gentile hogyan szolgáltatta a fasizmusnak mint fejlődési diktatúrának az igazoló indoklását. Gentile aktualizmusa (ahogyan filozófiáját azonosítani kezdték) a huszadik század elejének számos szellemi áramlatát magába olvasztotta, köztük a nacionalizmust, a szindikalizmust és a futurizmust, és dinamikus lázadásban egyesítette őket az imperializmus új, észlelt hegemón imposztorai ellen. Az egyént az engedelmesség, a munka, az önfeláldozás és a nemzeti közösség idealista etikájára hívták. Amint Gregor bemutatja, ez volt a paradigmája annak, amire a huszonegyedik században számíthatunk a marginális nemzetek részéről az iparosodott demokráciák globalizációjára adott válaszban. Gregor a poszt-maoista Kínát, a nacionalista Oroszországot, Afrikát és a Balkánt említi a fejlődési szakaszban, amelyből a fasizmus kinőhetett.
Ez a kötet, amely több mint harminc év óta az első angol nyelvű, könyvhosszúságú elemzés Gentile gondolkodásáról, nemcsak történeti tudományos műként értékes, hanem időszerű figyelmeztetésként is. Miközben a marxizmus-leninizmus már a történelembe vonult, a fasizmus a demokratikus nemzeteket fenyegető külső fenyegetésként újra megjelenhet.
