Greek Satyr Play: Five Studies
A klasszikus görög szatírdarabokról szóló újranyomtatott esszék új bevezetéssel és néhány átdolgozással új kritikai megközelítéseket javasolnak e fontos drámai műfajhoz.
Griffith amellett érvel, hogy a szatírjátékok kifinomult, többrétegű, romantikus, menekülő kalandos és zenei-koreográfiai túláradó elbeszéléseket mutattak be a közönségnek, amelyek a városi dionüszoszi fesztivál kísérő tragédiáinak „párhuzamos univerzumát” jelentették. A hősi/isteni szereplők és a többiek (kórusok, hírnökök, szolgák stb. ) közötti osztály- és státuszkülönbségek, amelyek az athéni tragédiák szerves részét képezik, túlzó formában a szatírdrámában is jelen vannak, ahol a szatírkórus olyan szerepet tölt be, amely az athéni közönség számára elkerülhetetlenül felidézte saját (gyakran idegen származású) rabszolgáikat is.
A kaland és a romantika, az elegáns kifinomultság és a paraszti naivitás stiláris ötvözése a szatírdrámákban sok tekintetben megelőlegezi a görög pásztor- és prózai romantika későbbi fejlődését.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)