Hadviselés és mezőgazdaság a klasszikus Görögországban, átdolgozott kiadás

Olvasói vélemények

Victor Davis Hanson „Háború és mezőgazdaság” című könyve éleslátó elemzést nyújt a mezőgazdaság és a hadviselés közötti kapcsolatról az ókori Görögországban. Hanson személyes mezőgazdasági termelői tapasztalataira támaszkodva azt állítja, hogy a háborúval gyakran összefüggésbe hozott pusztítást túlbecsülték, és elsősorban a csaták kirobbantására irányult, nem pedig arra, hogy hosszú távú károkat okozzon a mezőgazdasági területeken.

⬤ A klasszikus görög hadviselés és annak a mezőgazdaságra gyakorolt hatásának alapos és tudományos vizsgálata
⬤ jól megírt és lebilincselő
⬤ Hanson személyes mezőgazdasági tapasztalata értékes perspektívát ad hozzá
⬤ hatékonyan megkérdőjelezi a mezőgazdasági pusztítással kapcsolatos korábbi feltételezéseket
⬤ ötvözi a szilárd kutatást az olvasmányossággal.

⬤ Talán túlságosan speciális a klasszikus tanulmányok nélküli olvasók számára
⬤ egyes olvasók számára a történelmi fókusz korlátozhatja a könyv terjedelmét
⬤ az elemzésből hiányozhatnak a szélesebb körű alkalmazások vagy a modern hadviseléssel való összehasonlítások.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Warfare and Agriculture in Classical Greece, Revised Edition

Könyv tartalma:

Az ókori görögök többnyire vidéki, nem pedig városi társadalom voltak. És a klasszikus kor nagy részében a háború gyakoribb volt, mint a béke.

Az ókori történelemről szóló szinte minden beszámoló abból indul ki, hogy a földművelés és a harcok kritikus események voltak a polgárok életében. Mégsem volt még soha átfogó modern tanulmányunk a mezőgazdaság és a háborúskodás kapcsolatáról a görög világban. A Warfare and Agriculture in Classical Greece (Háború és mezőgazdaság a klasszikus Görögországban) című ezen teljesen átdolgozott kiadásában Victor Davis Hanson szisztematikus áttekintést nyújt a görög mezőgazdaságról és hadviselésről, és leírja az ókori közösségek életének e két fontos aspektusa közötti kapcsolatot.

Az agronómiai és katonai részletekre egyaránt gondosan ügyelve ez a jól megírt, alaposan kutatott tanulmány feltárja e földművelő közösségek figyelemre méltó ellenálló képességét. A múltban a tudósok azt feltételezték, hogy az ókori társadalom mezőgazdasági infrastruktúráját gyakran tönkretette a támadás, ahogy például Athén a perzsa, majd a peloponnészoszi inváziót követően nyomorba jutott.

Hanson tanulmánya azonban azt mutatja, hogy a valóságban a mezőgazdaságot ért támadások ritkán vezettek éhínséghez vagy tartós agrárdepresszióhoz. A fákat és a szőlőtőkéket nehéz elpusztítani, a gabonaföldeket pedig csak rövid időre lehetett felgyújtani.

Ráadásul az ókori hadseregek meglehetősen eredménytelen szisztematikus pusztítók voltak, és ehelyett más taktikákat alkalmaztak, például elfoglalták ellenségeik gazdaságait, hogy gyalogsági harcra buzdítsák őket. A Háború és mezőgazdaság a klasszikus Görögországban azt sugallja, hogy a vidéki depresszió és pusztulás minden ókori társadalomban sokkal finomabb jelenségek - adók, a politikai és társadalmi struktúra változásai és új kulturális értékek -, nem pedig pusztító háborúk miatt következett be.