Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Our Limits Transgressed: Environmental Political Thought in America
Veszélyes-e a demokrácia a környezet egészségére?
Bob Pepperman Taylor ezt és a kapcsolódó kérdéseket megválaszolva elemzi a kortárs amerikai környezetvédelmi politikai gondolkodást. Abból indul ki, hogy a környezetvédelmi gondolkodás szükségszerűen politikai gondolkodás, mivel a környezeti problémák mind okukat, mind hatásukat tekintve kollektív problémák. Olyan problémák is, amelyek jelzik a környezet tűrőképességének határait. Ezek a korlátok közvetlenül megkérdőjelezik az ortodox demokratikus elméletet, amely az egyéni és politikai szabadságjogok kiterjesztésére ösztönöz, és amely a növekedés és a bőség előfeltétele társadalmunkban. Taylor szerint a természeti világ és a társadalom egymással versengő szükségleteinek kiegyensúlyozása kell, hogy a környezetvédelmi vita középpontjába kerüljön.
Taylor szerint a kortárs környezetvédelmi gondolkodás az amerikai politikai gondolkodás két jól megalapozott hagyományából ered. A pásztori hagyomány, amelyet Thoreau-tól John Muiron át a mai mélyökológiáig, a biocentrizmusig és a zöld mozgalomig követhetünk nyomon, a természet által tanítható erkölcsi tanulságokra apellál. A progresszív hagyomány - amelyet Gifford Pinchot-tól a hitehagyott neomalthusiánusokig (akik elutasítják a demokratikus egyenlőség iránti elkötelezettséget) és olyan liberális teoretikusokig, mint Roderick Nash, Christopher Stone és Mark Sagoff - arra a szerepre összpontosít, amelyet a természet játszik a liberális demokratikus társadalom támogatásában. Ez az elemzés megkerüli a vita szokásos antropocentrikus-biocentrikus megfogalmazását, amely hajlamos arra, hogy a természet legmegfelelőbb, absztrakt értelemben vett felfogását állítsa a középpontba, és a vitát a politikai és környezeti értékeink közötti kapcsolat vizsgálatára irányítja át. Ha meg akarjuk fékezni a környezet meggondolatlan kifosztását, állítja Taylor, akkor a változásoknak ezen a téren kell bekövetkezniük.
A kert és a gép közötti feszültség kielégítő megoldásának mind a pásztori, mind a progresszív hagyományok legjavából kell táplálkoznia - vonja le a következtetést Taylor. A pasztorális gondolkodás legjobbjai arra tanítanak bennünket, hogy minden reformnak meg kell kérdőjeleznie az emberi arroganciát és a nyers materializmust, amely a liberális társadalom nagy részét áthatja.
Nash, Stone és Sagoff mellett Taylor olyan kortárs gondolkodókat is tárgyal, mint Garrett Hardin, Paul Ehrlich, Robert Heilbroner, William Ophuls, Julian Simon, Robert Paehlke, J. Donald Moon, Kirkpatrick Sale, J. Baird Callicott, Holmes Rolston, Paul Taylor, Barry Commoner és Murray Bookchin.
A kortárs környezetvédelmi mozgalomnak vissza kell lépnie a politikai küzdelmek sűrűjéből, hogy mélyen elgondolkodjon a célok és eszközök kérdésén. Ez a könyv hasznos eszköz ehhez. Világosan megírt, jól szervezett és átgondolt útmutató számos olyan fontos gondolkodóhoz, akik az elmúlt évtizedekben a környezetvédelmi és etikai kérdésekről jelentek meg. A legjobb az egészben az, hogy a szerző rámutat arra, ami talán korunk központi kérdése: hogyan érhetünk el egy olyan társadalmat, amely egyszerre hűséges demokratikus hagyományainkhoz, ugyanakkor a természetben is elismeri a természetben rejlő értékrendet? --Don Worster, a Nature's Economy szerzője: Az ökológiai eszmék története.
