Herland

Olvasói vélemények

Charlotte Perkins Gilman 1915-ben írt „Herland” című műve elgondolkodtató fantáziát mutat be egy kizárólag nőkből álló utópiáról, amelyet három férfi felfedező fedez fel. Az elbeszélés a nemi szerepek, a társadalom és az anyaság témáit járja körül, és szatirikusan mutatja be a 20. század eleji nemi dinamikát. Míg sok olvasó üdítőnek találja a koncepciót és a humort, a kritikák az elavult perspektívákra és a társadalmi összetettség leegyszerűsítő ábrázolására összpontosítanak.

A könyvet dicsérik a nők által uralt társadalom magával ragadó és humoros ábrázolásáért, a nemi szerepekről szóló éleslátó kommentárjaiért és a korához képest haladó gondolataiért. Sok olvasó nagyra értékeli a fantáziadús előfeltevést, a tömör formátumot, amely alkalmassá teszi az utópiáról és a nőmozgalomról szóló vitákhoz, valamint a férfi felfedezők jellemfejlődésének mélységét, amint szembesülnek téves elképzeléseikkel.

A kritikusok rámutatnak a könyv elavult stílusára és ügyetlen cselekményére, valamint a férfiak nélküli utópikus társadalom idealizált és kissé irreális ábrázolására. Egyes kritikák nemtetszésüket fejezik ki a mögöttes rasszizmus és az olyan mélyebb társadalmi kérdések, mint a természeti katasztrófák és a gazdasági rendszerek figyelmen kívül hagyása miatt. Emellett a szexualitás és a nemi szerepek ábrázolásának összetettségének hiánya miatt néhány olvasó nem találta meggyőzőnek vagy túlságosan leegyszerűsítőnek az elbeszélést.

(125 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

Charlotte Perkins Gilman, a századforduló kiemelkedő társadalomkritikusa és előadója, talán legismertebb műve A sárga tapéta című novellája, amely egy nő őrületbe süllyedésének hátborzongató tanulmánya, valamint A nők és a gazdaság, a feminista elmélet klasszikusa, amely a nők férfiakra való gazdasági függőségének romboló hatásait elemzi.

A feminista utópiáról szóló Herland című művében Gilman a humort alkalmazza lebilincselően a három férfi felfedezőről szóló történetben, akik valahol Dél-Amerikában egy kizárólag nőkből álló, elszigetelt társadalomra bukkannak. A látogatók, megállapítva a civilizáció fejlett állapotát, amellyel találkoztak, elindulnak, hogy felkutassanak néhány férfit, feltételezve, hogy mivel az ország ennyire civilizált, "biztosan vannak férfiak is". A történet elragadó fantázia, és lehetővé teszi Gilman számára, hogy megfogalmazza akkoriban szokatlan nézeteit a férfi-női szerepekről és képességekről, az anyaságról, az egyéniségről, a magánéletről, a közösségi érzésről, a szexualitásról és sok más témáról.

Gilman évtizedekkel megelőzte korát a humanista, feminista szemlélet kialakításában, ezért a kortárs feministák újra felfedezték és melegen üdvözölték. A kor társadalmi rendje által elnyomott nők és férfiak hangját egyaránt artikulálta, és ügyesen, a polemikus írásokból gyakran hiányzó szellemességgel fejtette ki álláspontját. A Herland ezen olcsó kiadása a mese pajkos, ironikus szemléletével varázsolja el az olvasókat.