Herman Melville: Nagy Károly és az antimozaik között Kozmikus ember - Faj, osztály és a polgári ideológia válsága egy amerikai újjászületésben

Olvasói vélemények

A könyv Herman Melville irodalmi munkásságának és a marxizmus eszméinek metszéspontjait vizsgálja, és feltárja, hogyan kritizálja Melville a kapitalizmust és annak a társadalomra és a természetre gyakorolt hatását. P. J. Laska amellett érvel, hogy Melville a szereplőin és elbeszélésein keresztül mélyen gyökerező kritikát fogalmaz meg a polgári társadalommal és korának technológiai fejlődésével szemben, és olyan ellenkulturális perspektívát mutat be, amely az ipari kapitalizmus fenntarthatatlan természetére reflektál.

A szerző átfogó elemzést nyújt Melville műveiről társadalmi-gazdasági kontextusban, betekintést nyújt Melville kapitalista ideológiakritikájába és annak következményeibe. A könyv jól kutatott, összekapcsolja Melville irodalmi témáit a marxista elmélettel, és rávilágít az ellenkulturális gondolkodás fontosságára a modern társadalmi-politikai kérdések megértésében. Elgondolkodtató Melville szimbolikájának és a kortárs társadalomra gyakorolt jelentőségének részletes feltárása.

Egyes olvasók a könyvet sűrűnek és túlságosan tudományosnak találhatják, ami kevésbé hozzáférhetővé teszi az általános közönség számára. A marxista értelmezésre való összpontosítás nem biztos, hogy mindenkinek tetszeni fog, ami potenciális elfogultságot eredményezhet Melville műveinek bemutatásában. Emellett a bonyolult érvek és hivatkozások miatt a tartalom teljes megértéséhez mind Melville, mind a marxizmus háttérismerete szükséges lehet.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Herman Melville: Between Charlemagne and the Antemosaic Cosmic Man - Race, Class and the Crisis of Bourgeois Ideology in an American Re

Könyv tartalma:

Osztályharc és az ádámi képzelet Herman Melville-ben: Amerikában a lázadó polgári tudat a Melville által "antimozaikosnak" nevezett valóságban, Queequegben találta meg az új univerzálisat, amely a soknemzetiségű munkásosztályban, az "Anacharsis Cloots deputációban" testesült meg, az állammal radikális ellentétben.

Herman Melville (1818-1891) az 1846-1851 közötti időszakban hat tengeri regény lázas alkotása során jutott el ehhez a perspektívához, amelynek csúcspontja a Moby Dick volt. Amikor a Pequod nevű bálnavadászhajót a Moby Dick elpusztította, az indián szigonyos Tashtego egy vörös zászlót szögezett az árbocra, amely egy "császári csőrű" égimadár szárnyát is elkapta.

Az 1848-1850-es konjunktúra az atlanti világban a kommunizmus (Marx), a modern művészet (Courbet, Flaubert) születésének, a klasszikus politikai gazdaságtan végének és az entrópiatörvény, vagyis a termodinamika második törvényének megfogalmazásának tanúja volt. Egyidejűségük nem volt véletlen, és Melville munkássága mindegyiket visszhangozza. Európában 1848 a "veszélyes osztályok" kitörésének éve volt; Amerikában a rabszolgakérdés miatt az osztályok közötti Jefferson-Jackson-féle populizmus végét jelentette.

A kommunizmus, a modernizmus, a neoklasszikus közgazdaságtan és a termodinamika második törvénye közötti kapcsolat a "tárgy feloldódásának" kezdete az új tömegfogyasztás "álomvilágaiban". Ez a tanulmány megkísérli elhelyezni Melville műveit ebben a konvergenciában.