Hirtelen hatvan és a későbbi élet egyéb megrázkódtatásai

Olvasói vélemények

Judith Viorst „Suddenly Sixty” című könyve humoros és átélhető reflexió a 60. életév betöltéséről, tele olyan éleslátó versekkel, amelyek mind az ajándékozók, mind a megajándékozottak körében visszhangot keltenek. Míg sokan örömteli és megnyugtató olvasmánynak találják, néhányan csalódottságuknak adnak hangot a könyv rövidsége és a megvásárolt példányok minősége miatt.

A könyvet tökéletes ajándéknak tartják a 60. születésnapjukat ünneplők számára, tele humorral és átélhető tartalommal. Sok olvasó értékeli Viorst azon képességét, hogy megragadja az élettapasztalatokat, ami nevetéshez és vigasztaláshoz vezet. Az írást általában dicsérik, mert éleslátó és okos, ami a széles közönség számára élvezetessé teszi.

Néhány olvasó könnyednek találta a könyvet, és úgy érezte, hogy nincs benne mélység, gyér tartalmúnak nevezve azt. Vannak panaszok a forgalmazói problémákra, például arra, hogy használt vagy visszamaradt példányokat kaptak. Emellett néhány kritika csalódottságot említett amiatt, hogy a könyv kizárólag a költészetre összpontosít, ahelyett, hogy inkább komikus vagy elbeszélő stílusú lenne.

(113 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Suddenly Sixty and Other Shocks of Later Life

Könyv tartalma:

Judith Viorstot minden korosztály ismeri és szereti a gyerekkönyvek, mint például az Alexander és a szörnyű, borzalmas, rossz, rossz nap; a tényirodalmi könyvek, köztük a Szükséges veszteségek című bestseller; és a humoros versgyűjteményei az „évtized” sorozatban, amelyek tökéletes ajándékok születésnapra, anyák napjára, ballagásra, karácsonyra, Chanukára vagy az év bármely szakában.

A Hirtelen hatvan egy vicces és megható könyv, amely közvetlenül a hatvan év körüli nőkhöz szól, meghívja őket, hogy nevessenek, sóhajtsanak fel, és reménykedve dolgozzák fel az élet ezen évtizedének összetett kérdéseit.

A bájosan illusztrált gyűjtemény versei között vannak olyanok, amelyek a gyermekek és unokák örömeit - és feszültségeit -, valamint a régi barátok intimitását tárják fel, akik „olyan régóta ismerik egymást, hogy már akkor is ismertük egymást, amikor még szüzek voltunk”. Vannak versek, amelyek a halandóság előtt emelik kalapjukat, amelyek a férj nyugdíjazásával küzdenek -- „Velem jön, amikor a szupermarketben vásárolok/Szóval nem kell egyedül vásárolnom. Szeretek egyedül lenni.” -- és elismerik a tényt, hogy az élet ezen szakaszában »lemondanánk egy vad elragadtatással teli éjszakáról Denzel Washingtonnal egy szép jelentésért a következő csontsűrűségvizsgálatomról«. Rengeteg nevetést, néhány könnycseppet és borítékolható igazságot kínálva ezek a versek mindazoknak szólnak, akik „inkább mondják, hogy soha ne mondd, hogy meghalsz, minthogy elég legyen”. Minden nő, aki eljutott ebbe az évtizedbe, -- megrázóan és mosolyogva -- megtalálja magát e könyv lapjain.