Hyperion

Olvasói vélemények

A könyvet irodalmi érdemei miatt dicsérik, mivel betekintést nyújt Longfellow személyiségébe, és bemutatja mitológiai ismereteit. Ugyanakkor jelentős formázási és lektorálási problémákkal küzd, ami egyesek számára nehezen olvashatóvá teszi. A könyv utazási beszámoló, költészet és filozófiai elmélkedések keveréke, erős cselekmény nélkül, ami nem biztos, hogy minden olvasónak tetszeni fog.

⬤ Mélyebb megértést nyújt Longfellow személyiségéről
⬤ gyönyörű leírásokat és erkölcsi témákat tartalmaz
⬤ egyes olvasók értékelik a benne szereplő költészetet és népköltészetet
⬤ a digitális változat jól formázott és megfizethető.

⬤ Rosszul formázott az OCR-hibák miatt, ami számos gépelési hibához vezet
⬤ nehezen olvasható stílusban íródott
⬤ nincs összefüggő történet, ami csalódást okozhat azoknak, akik hagyományos elbeszélést keresnek
⬤ összefüggéstelennek érezhető, és cselekmény nélküli útirajznak tekinthető.

(11 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

Vásárolja meg az 1st World Library egyik klasszikus könyvét, és segítsen támogatni a letölthető e-könyvek ingyenes internetes könyvtárát. Az 1st World Library-Literary Society egy nonprofit oktatási szervezet.

Látogasson el hozzánk online a www.1stWorldLibrary.ORG - - John Lyly Endymionjában Sir Topas azt mondja: "Tudod-e, mi a költő? Miért, bolond, a Költő annyi, mint amennyit mondani kell, - egy Költő " És te, olvasó, tudod-e, mi a hős? Miért, a hős annyi, mint amennyit mondani kell, - egy hős Néhány romantikus író azonban ennél sokkal többet mond. Nem, az öreg lombard Matteo Maria Bojardo megkondította Scandiano összes templomi harangját, pusztán azért, mert talált egy nevet egyik hősének. Itt is megkondulnak a templomi harangok, de ünnepélyesebben.

Egy nagy remény lecsillapodása olyan, mint a naplemente.

Életünk fényessége eltűnik. Az este árnyai lehullnak körülöttünk, és a világ csak egy homályos tükörképnek tűnik, - maga is egy szélesebb árnyék.

Előre tekintünk a közelgő, magányos éjszakába. A lélek visszahúzódik önmagába. Aztán felkelnek a csillagok, és az éjszaka szent lesz.

Paul Flemming, bár még fiatalon, megtapasztalta ezt. Ifjúkori barátja meghalt. Az ág letört "az éretlen gyümölcs terhe alatt".

És amikor egy idő után újra felnézett bánatának vakságából, minden valótlannak tűnt. Mint az az ember, akinek a látása csodával határos módon helyreállt, úgy látta, hogy az emberek, mint a fák, járnak.

Házi istenei megtörtek. Nem volt otthona. Együttérzései hangosan kiáltoztak elhagyott lelkéből, de a körülötte lévő, nyüzsgő, viharos világból nem érkezett válasz.

Nem szívesen engedett a gyásznak.

Küzdött azért, hogy vidám legyen, - hogy erős legyen. De nem tudott többé barátai ismerős arcába nézni. Nem tudott többé egyedül élni, ahol eddig vele élt.

Elment külföldre, hogy a tenger legyen közte és a sír között. Sajnos közte és bánata között nem lehetett más tenger, csak az idő.