Idegen tengerek: Óceánok az űrben

Olvasói vélemények

A „Tengertől a fényes tengerig - A Naprendszeren át” című könyv egy utazást kínál a Naprendszeren keresztül, amelynek középpontjában az ismert és a feltételezett tengerek állnak. Különböző szerzők esszéit tartalmazza, amelyek az égitestekkel kapcsolatos tudományos és fantáziadús megfigyelések keverékét nyújtják. Sok olvasó értékeli a kötet hozzáférhetőségét, informatív tartalmát és vizuális vonzerejét, bár néhányan megjegyzik, hogy a fejezetek technikai mélysége nem következetes.

⬤ Informatív és jól megírt
⬤ az alkalmi olvasók számára is hozzáférhető
⬤ lenyűgöző témák széles skálája
⬤ szakértők hozzászólásait is tartalmazza
⬤ vizuálisan vonzó, nagyszerű képekkel
⬤ kíváncsiságot ébreszt és mélyebb megértést nyújt a Naprendszer iránt.

⬤ A fejezetek technikai mélysége változó, ami némi egyenetlenséget eredményez
⬤ egyes olvasók bizonyos fejezeteket (pl. Mars) túlságosan technikai jellegűnek találtak
⬤ a képek és grafikonok formázási problémái zavaróak lehetnek.

(8 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Alien Seas: Oceans in Space

Könyv tartalma:

Sokáig úgy gondolták, hogy a Naprendszer minden sarkában léteznek óceánok, a Vénusz felhői alatt szivárgó szénsavas tengerektől kezdve a Hold felszínén található olyan jelenségekig, mint a "szivárványos öböl" és a "viharok óceánja". A modern távcsövek és űrhajók megjelenésével a bolygótengerekről alkotott ősi elképzelések nagyrészt elpárologtak. Helyettük azonban valami még ennél is egzotikusabb dolog valósága jelent meg. Például, bár még mindig bizonytalan, hogy a Marson valaha is voltak-e tényleges óceánok, most úgy tűnik, hogy egykoron valóban vízfolyások hálója húzódott a felszínén.

A Naprendszerünkben sok helyen a víz ammóniával vagy metánnal kevert mérgezett főzet. Még a Jupiter vizes műholdján, az Europán található vizet is akkumulátorsavhoz hasonlónak tartják. A Galilei-szatellitek mögött még több idegen óceán húzódhat. A Szaturnusz bolygó méretű Titán nevű holdján a jelek szerint metán- vagy etáneső esik. Ez metántócsákat hoz létre, amelyek viszont hatalmas tavakká és talán szezonális óceánokká válnak. A Titánnak bizonyos értelemben más tengerei is vannak, mivel nagy kiterjedésű, hatalmas síkságokat borító, változó homokterületeket fedeztek fel. A Marson is vannak ilyen homoktengerek, és talán a Vénuszon is, a fagyott lávából álló óceánokkal együtt. Vajon ammónia, folyékony nitrogén és víz szuperhűtött keverékei szivárognak az Enceladus és a Triton felszíne alatt? Egyelőre csak találgatni tudunk a lehetőségekről.

Az "Idegen tengerek" részben történelmet, részben aktuális kutatásokat, részben elméleteket kínál, mivel gazdag büfét kínál más világok tengereiről. A könyv a helyszínek és a különböző óceánok anyaga szerint van rendszerezve, és a fejezeteket vendégszerzők írják. Minden fejezetben új, idegen tengereket ábrázoló eredeti képeket, valamint a legfrissebb földi és űrhajós felvételeket találunk. Eredeti ábrák mutatják be a bolygótengerek és a kapcsolódó folyamatok részleteit.