III: A Római Birodalom válaszúton

Olvasói vélemények

A könyv III. Gordianus és Arab Fülöp uralkodását tárgyalja a 3. század eleji római válság idején. Míg egyes olvasók értékelik, hogy a kevésbé ismert történelmi személyiségekre összpontosít, valamint térképeket és képeket is tartalmaz, mások a tudományos igényesség hiánya, számos ténybeli pontatlanság és a nem lebilincselő írásmód miatt kritizálják.

⬤ Információkat nyújt III. Gordianusról és Arab Fülöpről
⬤ képeket, térképeket és a politikai kontextusról szóló elbeszélést tartalmaz
⬤ a történelem egy alulreprezentált korszakára világít rá
⬤ hasznos azoknak, akik már érdeklődnek a római történelem iránt.

⬤ Hiányzik a mélység és a tudományos pontosság
⬤ számos ténybeli pontatlanság és hiba a történelmi elemzésben
⬤ a szerző stílusát kritikák szerint szegényes és önreferenciális
⬤ a fordítási problémák befolyásolhatják az olvashatóságot
⬤ összességében egyes szakértők szerint tudományos szempontból nem hiteles.

(7 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Gordian III and Philip the Arab: The Roman Empire at a Crossroads

Könyv tartalma:

Ez a könyv Marcus Antonius Gordianus („III. Gordianus”, uralkodott 238-244) és Marcus Julius Philippus Augustus („Arab Fülöp”, uralkodott 244-249) császárok kettős életrajza, amely elsősorban a „harmadik századi válság” e döntő szakaszának politikai és katonai eseményeire összpontosít.

A viharos „Hat császár éve” során Gordianus mindössze tizenhárom évesen került a bíborosi székbe, és ezzel a birodalom történetének legfiatalabb császára lett, amikor a határokat többek között a hatalmas szasszanida perzsák és a gótok fenyegették. Gordianus a perzsák elleni hadjárat során halt meg, vagy a csatában, vagy valószínűleg a saját emberei gyilkolták meg. Fülöp, Gordianus utóda békét kötött I.

Sápurral, és visszatért Itáliába. Uralkodása idejére esett Róma millenniumának látványos megünneplése 248-ban, de a balkáni és keleti háborúk a megnyomorító adókkal együtt zendülésekhez és lázadásokhoz vezettek.

Fülöp és testvére addig sikeresen harcolt a perzsák és mások ellen, de ez nem mentette meg Fülöpöt, akit 249-ben a veronai csatában a trónbitorló seregei megöltek. Ő volt Róma első keresztény császára, és a szerző azt vizsgálja, miért kellett ötven évnek eltelnie ahhoz, hogy Rómának újabb császára legyen.