Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv a pszichoanalízis mélyreható feltárása, melyben Freud, Lacan, az irodalom és a klinikai gyakorlat meglátásai keverednek. Mély megértést kínál, de jelentős erőfeszítést igényel az olvasótól, hogy fogalmait teljes mértékben megértse.
Előnyök:A szerző, Felman, a pszichoanalízis összetett gondolatait zseniális és világos módon szintetizálja. A könyv mélyrehatóan képes hatni az olvasóra, és mély megértést nyújt az emberi tapasztalatokról ott, ahol a nyelv gyakran kudarcot vall.
Hátrányok:A tartalom kihívást jelenthet, és sok munkát igényel a megértése, különösen azok számára, akik számára Lacan nehezen követhető. Óvatosságra int, mivel a feltárt témák intenzívek és nyomasztóak lehetnek.
(2 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Jacques Lacan and the Adventure of Insight: Psychoanalysis in Contemporary Culture
Könyv tartalma:
Jacques Lacan, a huszadik század egyik legbefolyásosabb és legvitatottabb francia gondolkodója Párizsban praktizáló és oktató pszichoanalitikus volt, de Freudról tartott forradalmi szemináriumai messze túlmutattak a szakmai körökön: lelkesen látogatták őket írók, művészek, tudósok, filozófusok és értelmiségiek számos tudományágból.
Shoshana Felman megvilágítja Lacan munkásságának erejét és eredetiségét. Ragyogóan elemzi, hogy Lacan a pszichoanalízis vizsgálatát nem dogmaként, hanem folyamatos önkritikus felfedezési folyamatként értelmezi. Azzal, hogy Lacan arra a sajátos módjára összpontosít, ahogyan Freud gondolatát újra újjá teszi - és ahogyan ezáltal lehetővé teszi számunkra, hogy részt vegyünk az intellektuális küzdelem és a belátás pillanatában -, Felman megmutatja, hogy a megvilágosodásnak ez a pillanata hogyan vált döntő jelentőségűvé a kortárs gondolkodás számára, és hogyan definiálta újra a belátást mint olyat. Ez a könyv nemcsak Lacan, hanem általában a pszichoanalízis szempontjából is úttörő jelentőségű megállapítás.
Felman azt állítja, hogy a közhiedelemmel ellentétben Lacant inkább a pszichoanalitikus gyakorlat foglalkoztatja, mintsem az elmélet önmagáért való elmélete. Igazi klinikai eredetisége nem azokban a véletlenszerű újításokban rejlik, amelyek elválasztják elméletét más pszichoanalitikus iskoláktól, hanem abban a betekintésben, amelyet annak strukturális alapjaiba nyújt, ami közös az összes iskola gyakorlatában: az átvitel és a pszichoanalitikus dialógus. A Poe "Az elrabolt levél" című meséjéről; Szophoklész Oidipusz-drámáiról, Melanie Klein egy esetleírásáról és Freud írásairól szóló fejezetekben Felman bemutatja, hogy Lacan e szövegeket megújuló és megújuló intellektuális kalandokként és a pszichoanalitikus találkozás példázataként fedezte fel. A könyv ezeket a kérdéseket vizsgálja: Hogyan és miért működik a pszichoanalitikus gyakorlat? Mi teszi lehetővé a klinikai sikert? Mit tanult Freud az irodalmi Oidipuszból, és hogyan vezet minket a Freud-szöveg az Oidipuszon túlra? Hogyan tájékoztatja és radikálisan elmozdítja a pszichoanalízis a tanulásról és az olvasásról alkotott felfogásunkat?
Ez a könyv nemcsak a klinikusok és irodalomkritikusok, hanem a kortárs gondolkodás iránt érdeklődő olvasók szélesebb közönsége számára is intellektuális esemény lesz.
