
Kant and the Transformation of Natural History
Andrew Cooper bemutatja Kant természetrajzról szóló első szisztematikus tanulmányát.
Cooper azt állítja, hogy Kant döntő módon járult hozzá a tudománytörténet egyik legrobbanékonyabb és legkevésbé tanulmányozott forradalmához: az idővel való kiegészítéséhez annak a keretnek, amelyben a természettudományok magyarázatokat követelnek, keresnek és igazolnak. Kant műveinek széles körével foglalkozva Cooper megkérdőjelezi azt az állítást, hogy Kant tudományelmélete tagadja a természet fejlődési koncepcióját, és ehelyett amellett érvel, hogy olyan módszert hoz létre, amellyel a természettörténészek valóban vitathatják a történelmi állításokat, és potenciálisan konszenzusra juthatnak.
Ez a módszer, érvel Cooper, arra használható, hogy leleplezze Kant saját történeti érvelésének súlyos hibáit, beleértve rasszista nézeteinek kialakulását és védelmét is. A könyv értékes lesz a Kant tudományelméletének erejét és korlátait egyaránt felismerni kívánó filozófusok, valamint a tizennyolcadik századi newtoniánizmus töredezett táján dolgozó tudománytörténészek számára.