Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv a szerzői jog történetét és fejlődését, valamint társadalmi következményeit tárgyalja, humorral és tényszerű elemzéssel vegyítve. Bár mély betekintést nyújt, és az olvasót arra készteti, hogy átgondolja a szerzői joggal kapcsolatos nézeteit, szervezési problémáktól és esetleges ténybeli pontatlanságoktól szenved.
Előnyök:A könyv jól megalapozott, történelmi perspektívát nyújt a szerzői jogról, elgondolkodtató és magával ragadó, gyakran humorral előadott, és arra ösztönzi az olvasót, hogy átgondolja a szerzői joggal kapcsolatos nézeteit.
Hátrányok:⬤ Néhány kritikus ténybeli hibákat és szervezési problémákat jegyzett meg
⬤ sűrű és száraz lehet
⬤ bizonyos szerkesztői vélemények háttérbe szoríthatják a tényeket
⬤ az általános elbeszélés helyenként szétszórtnak és nem meggyőzőnek tűnhet.
(13 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Who Owns This Sentence?: A History of Copyrights and Wrongs
Könyv tartalma:
A szerzői jog mindenütt jelen van. Az Ön okostelefonja több ezer szellemi tulajdont tartalmaz. Valaki birtokolja az étkezőasztalodról készült fényképek reprodukciós jogait. Ebben a pillanatban a mesterséges intelligenciaprogramok kimenetének szerzői jogaiért folynak a csaták. Nemcsak a könyvek, hanem a háttérképek, számítógépes programok, popdalok, rajzfilmfigurák, pillanatképek és plüssállatok is szellemi tulajdonnak minősülnek - így a szerzői jog az emberi kreativitás szinte minden termékére kiterjedő, színes és gyakran zavarba ejtő indoklással ellátott, labirintusszerű törvényekből áll.
Ez nem volt mindig így. A szerzői jog a XVIII. századi Londonban gyökerezik, ahol először azért hozták létre, hogy korlátozzák a nyomdák könyvek feletti ellenőrzését. A huszadik század végén azonban néhány kevéssé észrevehető változás a kulturális közkincsek újfajta körülzárását hozta magával, és az immateriális javak tulajdonjogát nagyon kevés kézben összpontosította. A szerzői jog metasztázisát nem lehet megérteni anélkül, hogy ismernénk a háttértörténetét, a magas eszmék, az alantas kapzsiság, az opportunizmus és a szavak elferdítése hosszú szövevényét, amely lehetővé tette, hogy a verseket és a regényeket (és most már a csengőhangokat és az adatbázisokat is) úgy kezeljék, mintha nem különböznének a farmoktól és a házaktól. A szerzői jog ellen már a kezdetektől fogva elvi érvek szóltak, és a tizenkilencedik században majdnem eltörölték azt. Ennek ellenére a számtalan felülvizsgálat egyre erősebbé tette a szerzői jogot.
A Kié ez a mondat? egy gyakran humoros és mindig felvilágosító kulturális, jogi és globális története annak az elképzelésnek, hogy a szellemi dolgok tulajdonba vehetők, és meggyőző érveket hoz fel amellett, hogy a szerzői jogot a XXI. században az egyenlőtlenség motorjának tekintsük.
