Kína, Japán, Európa és az angol szféra, összehasonlító elemzés

Olvasói vélemények

A recenzens csalódottságának ad hangot Alan Macfarlane Kína gazdasági fejlődéséről szóló elemzésével kapcsolatban, kritizálva azt, hogy az túlságosan leegyszerűsítő és kevéssé mélyreható. A recenzens dicséri ugyan társadalmi és történelmi meglátásait, de úgy érzi, hogy Macfarlane politikai korrektsége ront a művön. Nem értenek egyet a civilizációk elemzésével sem, és kritikus hiányosságnak találják, hogy nem veszi figyelembe Indiát.

⬤ Macfarlane jó betekintést nyújt a társadalmi és történelmi szempontokba
⬤ az elemzéshez kiválasztott civilizációkkal általában egyetértenek
⬤ a politikai korrektséggel szembeni kritika beemelése azt mutatja, hogy hajlandó foglalkozni az összetett kérdésekkel.

⬤ A gazdasági elemzés gyenge, és túlságosan Kína növekedésének leegyszerűsített szemléletére támaszkodik
⬤ a recenzens bírálja Macfarlane politikai korrektségét és „erényjelzéseit”
⬤ a civilizációk elemzésében jelentős hiányosságok vannak, különösen India kizárása.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

China, Japan, Europe and the Anglo-sphere, A Comparative Analysis

Könyv tartalma:

Zavaros és zavaros világban élünk. Ezt részben a gazdasági, kulturális és kommunikációs változások által vezérelt, a civilizációk közötti kapcsolatok hatalmas növekedése okozza.

Sürgősen meg kell értenünk egymást, ha túl akarunk élni és gyarapodni, mégis a legtöbben nagyon keveset tudunk a saját civilizációnkon kívüli világról. Ez a könyv négy nagy civilizáció központi jellemzőit, történetüket és kultúrájukat ismerteti: Kína, Japán, Európa és az angolszféra.

Mélyebb kulturális logikájuk összehasonlításával, álmaik és rémálmaik, vallási, gazdasági, politikai és társadalmi hasonlóságaik és különbségeik vizsgálatával mélyebb megértésre juthatunk világuk és saját világunk iránt. Alan Macfarlane ötven évnyi, e különböző civilizációkat bejáró és a Cambridge-i Egyetemen róluk tanító utazására támaszkodva azt vizsgálja, hogyan maradhatunk különbözőek, és hogyan élhetünk mégis valamiféle harmóniában a kölcsönös megbecsülés és megértés révén.