Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv azt vizsgálja, hogy Kína második világháborús emlékezete hogyan formálja jelenlegi nacionalista identitását és globális szerepét. Részletesen elemzi a második világháborúnak Kína politikai tájképére és magabiztos nacionalizmusára gyakorolt hatását. Az elbeszélés hangsúlyozza Kína igazságosság iránti igényét és háborús áldozatainak elismerését, ami befolyásolja mai nemzetközi álláspontját.
Előnyök:A könyv alapos történetírást és modern társadalmi és politikai elemzést nyújt Kína második világháború körül kialakuló narratívájáról. Hatékonyan mutatja be a háború jelentőségét Kína mai identitásának és törekvéseinek alakításában a globális színtéren.
Hátrányok:A könyv egyes olvasók számára talán túlságosan is tudományos jellegű, mivel erősen a második világháború kínai narratívájára összpontosít, szélesebb perspektívák nélkül. Az átfogóbb áttekintést keresők talán unalmasnak találják.
(3 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
China's Good War: How World War II Is Shaping a New Nationalism
Könyv tartalma:
Az év külügyi könyve.
Az év Spectator-könyve
"Részletes és lenyűgöző beszámoló arról, hogyan alakult a kínai vezetés stratégiája az egyes korszakokban... Akkor a legérdekesebb, amikor Peking indítékait vizsgálja, hogy miért vállalkozott a múltjának ilyen ambiciózus átalakítására.".
-- Wall Street Journal.
"Éleslátó... egy ügyes, szövevényes szellemtörténeti munka.".
-- Foreign Affairs.
"Mitter lenyűgözően sokféle bizonyítékot sorakoztat fel. A háborúról, az emlékezetről és a nemzetközi rendről szóló érvelése... eredeti.".
-- The Economist.
"Időszerű betekintés abba, hogy a második világháborúval kapcsolatos emlékek és elképzelések milyen rendkívül fontos szerepet játszanak a múltról és a jelenről alkotott elképzelésekben a mai Kínában.".".
-- Peter Frankopan, The Spectator.
Történelme nagy részében Kína rossz szemmel nézte a Japán elleni háború nyilvános megvitatását. De ahogy az ország egyre erősebbé vált, a háborús évek széles körű átértékelése központi szerepet játszott a külföldön kialakult új bizalom és az otthon erősödő nacionalizmus szempontjából.
A Deng Hsziao-ping vezette reformok hatására a kínai tudósok elkezdték vizsgálni a Guomindang régóta tabunak számító háborús erőfeszítéseit, valamint a japánokkal való együttműködést és Kína szerepét a háború utáni globális rendben. Ma múzeumok, televíziós műsorok, magazinok és a közösségi média a háborút a felemelkedő Kína alapító mítoszaként mutatja be, amely inkább győztesként, mint áldozatként lép fel. Az egyik narratíva Pekinget a nemzetközi rend megteremtőjeként és védelmezőjeként állítja be - egy olyan erényes rendszerben, amelyről sokan úgy vélik Kínában, hogy az Egyesült Államok részéről veszélyben van. Kína saját múltjának radikális átértékelése egy új alapító mítosz egy olyan nemzet számára, amely úgy látja, hogy a világ alakítására hivatott.
