Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv a második világháborúnak Kína nemzeti identitására és globális szerepére gyakorolt hatását vizsgálja. Rávilágít a szoros összefüggésekre Kína háborús tapasztalatai és mai önérvényesítő képességei között. Az elbeszélés arra összpontosít, hogy a háború hogyan formálta Kína nacionalizmusát, valamint az igazságosságról és a rendről alkotott nézeteit mind hazai, mind nemzetközi kontextusban.
Előnyök:A könyvet dicsérik alapos történetírása és annak éleslátó elemzése miatt, hogy miként alakult a második világháború narratívája Kínában. Részletes képet nyújt Kína önképéről és törekvéseiről a modern világban, így értékes azok számára, akiket Kína globális törekvései érdekelnek.
Hátrányok:Néhány recenzens szerint a könyv túlságosan tudományos és szűken a második világháború kínai történeti narratívájára összpontosít, ami unalmas lehet a téma szélesebb perspektíváit kereső olvasók számára.
(3 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
China's Good War: How World War II Is Shaping a New Nationalism
Könyv tartalma:
Az év legjobb külügyi könyve.
Az év Spectator-könyve
A kínai vezetők egykor megpróbálták elnyomni nemzetük II. világháború alatti brutális tapasztalatainak emlékét. Most a "győzelmet" ünneplik - Kína növekvő nacionalizmusának egyik legfontosabb alapját.
A Kínai Népköztársaság történelme nagy részében korlátozta a Japán elleni háborúról szóló nyilvános vitákat. Ez az áldozattá válás élménye volt - és olyan élmény, amelyben Mao Ce-tung és Csang Kaj-sek ugyanazokért a célokért harcoltak. Most azonban, hogy Kína egyre erősebbé válik, a háború jelentése megváltozik. Rana Mitter amellett érvel, hogy Kína második világháborús éveinek újraértékelése központi szerepet játszik a külföldön újonnan szerzett önbizalmában és a növekvő nacionalizmusban otthon.
A Kína jó háborúja azokkal az akadémikusokkal kezdődik, akik az egykor tabu témát szélesebb körben is szóba hozták. A Deng Xiaoping vezette reformok által ösztönözve kutatták a Guomindang háborús erőfeszítéseit, a japánokkal való együttműködést és Kína szerepét az 1945 utáni globális rend kialakításában. A háború iránti érdeklődés azonban nem korlátozódott a tudományos folyóiratokra. Ma az emlékezés nyilvános helyszínei - beleértve a múzeumokat, filmeket és televíziós műsorokat, az utcai művészetet, a népszerű írásokat és a közösségi médiát - a háborút a felemelkedő Kína alapító mítoszaként határozzák meg. A háborús Kína inkább győztesként, mint áldozatként jelenik meg.
A változó történet számos új nézetet táplált. Az egyik rehabilitálja Csang Kaj-sek háborús erőfeszítéseit, minimalizálva a közte és Mao közötti véres konfliktusokat, és a kulturális forradalom sebeinek begyógyítására törekedve. Egy másik narratíva Pekinget a háborúból kialakult nemzetközi rend megteremtőjeként és védelmezőjeként állítja be - Kína szerint ez a rend ma nagyrészt az Egyesült Államok által fenyegetett. Kína a háború kollektív emlékezetének radikális átértékelése új alapot teremtett a világ alakítására hivatott nép számára.
