Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv részletes áttekintést nyújt a német King Tiger és az orosz IS-2 harckocsikról, kiemelve azok tervezését, fejlesztési történetét és néhány taktikai betekintést a második világháborúból. Hiányoznak azonban a tényleges harckocsik elleni harcok részletes beszámolói, így egyes olvasók a harci hatékonyságuk közvetlenebb összehasonlítására vágynak.
Előnyök:** Kiváló illusztrációk, köztük színes 3D-s kivágások és jó fotók ** A tankok tűzerőjének, védelmének és mozgékonyságának tömör összefoglalása ** Informatív mind a történelemrajongók, mind a modellezők számára ** Jó áttekintés a harckocsik fejlesztéséről és bevetéséről ** Hasznos taktikai térképek és harci forgatókönyvek
Hátrányok:** A tényleges harckocsik elleni harci beszámolók korlátozott terjedelme ** Néhány pontatlanság és hiányos részlet a harckocsik specifikációival kapcsolatban ** A sorozat más könyveihez képest száraz és kevésbé magával ragadó elbeszélői stílus ** A Kindle változatból hiányoznak a nyomtatott változatban található részletes illusztrációk ** A cselekmény fejezetben gyenge kivitelezés, elsősorban az egységek mozgására összpontosít, nem pedig a közvetlen harcra.
(47 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
King Tiger vs IS-2: Operation Solstice 1945
Könyv tartalma:
Az egységes fő harckocsitervezés háború utáni koncepciójának előzményeként a II. világháború alatt a járműveket a felhasználásuktól függően könnyű, közepes és nehéz kategóriákba sorolták.
Ez utóbbi kategóriában a harckocsik mérete, súlya és tűzerője nőtt az egyre tökéletesedő páncéltörő fegyverrendszerek ellensúlyozására. Ez a taktika és a doktrína megváltoztatását eredményezte, hogy a nehézpáncélosokat jobban integrálják a kombinált fegyverzeti rendszerbe. Ez különösen igaz volt a keleti fronton, ahol a nyílt terep elősegítette a páncélosok fellépését és a fejlesztések gyors körforgását.
A szovjetek gyorsan kifejlesztették azokat a járműveket, amelyek 1943 végére képesek voltak egyenrangú harcra a Tiger I ellen, mint például a feltüzelt T-34/85 és az önjáró ISU-152-esek. Mivel az amerikai T-26/M-26 Pershing a háború végén érkezett meg, a brit Centurion pedig egyáltalán nem, csak a szovjet IS-2 szolgál példaként a nagy számban bevetett nehéz konstrukcióra.
Az ellenséges erők kelet-poroszországi elvágására irányuló szovjet hadjárat a Napforduló hadművelet során (1945 februárja) kiváló példa erre a konfliktusra. A németek korlátozott erőforrásokkal rendelkeztek, és stratégiailag védekező pozícióban voltak, de visszavonulásuk során egyre rövidebb logisztikai távolságokat élveztek, és olyan környezetben és terepen harcoltak, amely a technikailag fölényesebb King Tiger erősségeit játszotta ki.
Az IS-2 könnyebb, manőverezőbb és jóval nagyobb létszámú volt, és ezeket az előnyöket kihasználta. Ez a csata, amelyet a háború utolsó hónapjaiban vívtak, a háború végének klasszikus ellentétét mutatja be Németország és a Szovjetunió katonai doktrínái között.
