An Excursion Through Chaos: Disorder Under the Heavens
A káosz eredeti jelentéséből, mint tátongó üresség vagy a teremtés egészét megelőző üresség, a káosz a zűrzavar, a zűrzavar és a zűrzavar kizárólagos jelentését vette fel. Ez a meghatározás a fennálló renddel szembeni bármilyen kihívás leírására szolgáló átfogó szóvá vált; legyen szó vasúti sztrájkról vagy politikai ellenállásról, a médiában és a köznyelvben minden váratlan eseményt rutinszerűen "káoszként" írnak le.
Stuart Walton éleslátó új tanulmányában azzal érvel, hogy ez a világról alkotott kép szánalmasan egydimenziós, mivel számos olyan nagy társadalmi, politikai, művészeti és filozófiai előrelépést vizsgál, amelyek a rendezetlenség időszakaiból és a szokásos paradigmák elutasításából eredtek.
Ezt a világképet vizsgálva Walton azt állítja, hogy babonásak vagyunk az olyan állapotokkal szemben, amelyekben bármi megtörténhet, mert arra tanítottak bennünket, hogy az életünk minden területén - az étrendünktől kezdve a románcainkig - előnyben részesítsük a szabályok előírását. Az Egy kirándulás a káoszban című könyvében bemutatja, hogy éppen ezek a korlátozások felelősek az elidegenedésért, amely a háború utáni társadalmat jellemezte, az elidegenedés állapotáért, amely elkerülhető lett volna, ha kevésbé félve viszonyulunk a rend felbomlásához.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)