Olvasói vélemények
Összegzés:A „A remény földje” című könyvről szóló kritikák kiemelik, hogy kiválóan alkalmas az amerikai történelem tanítására, különösen a magántanításban. Az olvasók nagyra értékelik a revizionizmus nélküli, tényszerű megközelítést és a középiskolások számára megfelelő olvasási szintet. Néhány kritikus azonban megjegyzi, hogy a nyelvezet és a fogalmak kihívást jelenthetnek a fiatalabb gyerekek számára, ami azt jelzi, hogy felnőtt útmutatást igényelhet.
Előnyök:⬤ Magas színvonalú és tényszerű tartalom
⬤ középiskolás olvasási szintnek megfelelő
⬤ revizionizmusmentes szemlélet
⬤ hasznos az otthoni oktatásban
⬤ a történelmi összefüggések részletes megértése.
Hátrányok:A nyelvezet és a fogalmak kihívást jelenthetnek a fiatalabb gyerekek számára; a junior kiadáshoz nem áll rendelkezésre hangoskönyvváltozat.
(6 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Land of Hope: An Invitation to the Great American Story (Young Readers Edition, Volume 2)
Könyv tartalma:
MÁSODIK KÖTET: A MODERN AMERIKA KIALAKULÁSA
1877-től 2020-ig
Az amerikai nemzet alapítói nehezen ismerték volna fel azt az Amerikát, amely a polgárháború után alakult ki. A század végére gyorsan a világ legnagyobb ipari hatalmává fejlődtünk. A világ minden tájáról érkező bevándorlók által benépesített új nagyvárosok nemzete volt. És ez egy olyan nemzet volt, amely egyre aktívabb szerepet vállalt a világ színpadán, sőt, még egy saját birodalom megszerzéséig is eljutott. Sok amerikai kezdett elgondolkodni azon, hogy ez a modern nemzet kinőtte-e eredeti alkotmányát. A dokumentumot ugyanis még a tizennyolcadik században írták, és egyik fő célja a kormányzat méretének és hatókörének korlátozása volt. De vajon van-e értelme ennek a célnak a huszadik század dinamikus új Amerikájában?
Ez lett a központi kérdés. A progresszív mozgalom és utódai úgy vélték, hogy itt az ideje, hogy az Alkotmányt nagyobb és erősebb kormányt lehetővé tevő törvényekkel váltsák fel. Mások határozottan elutasították az ilyen változtatásokat, és ragaszkodtak az Alkotmány korlátozott kormányzásról szóló eszményének állandó érvényességéhez. Ráadásul a huszadik század két nagy világháborúja és az azt követő hidegháború miatt Amerika a világ vezető szerepének elsöprő erejével találta magát - valami olyasmi, amit az alapítók soha nem képzeltek el, és nem is akartak. Ez a vezető szerep megkövetelte egy nagy és állandó katonai létesítmény kialakítását, amelynek puszta létezése is szembement a nemzet alapítói hagyományaival. A hidegháború végével Amerika döntés előtt állt. Le kell-e mondania a huszadik században vállalt világméretű felelősségéről? Vagy ezeket a felelősségeket állandó kötelezettségként kezelje? Ez a vita, amely mélyen gyökerezik az amerikai történelemben, a mai napig tart.
