Olvasói vélemények
Összegzés:Alexander Galloway „A Breathless Pedagogy” című írása kihívást jelentő és elgondolkodtató módon tárja fel Francois Laruelle filozófiáját, és a kortárs gondolkodást uraló bináris struktúrákkal szemben kulcsfontosságú nem-digitális gondolkodóként pozicionálja őt. Galloway lendületes és energikus stílusa komplex filozófiai gondolatokat mutat be, amelyek vonzóak azok számára, akik hajlandóak mélyen belemerülni, bár az újonnan érkezőket talán túlságosan is megviseli.
Előnyök:⬤ Laruelle gondolatainak lebilincselő és okos kifejtése.
⬤ Laruelle-t jelentős nem digitális gondolkodóként pozicionálja.
⬤ Sokrétű belépési pontokban és kreatív energiában gazdag.
⬤ Lenyűgöző viták az esztétikáról és az etikáról, különösen a művészetről.
⬤ Új filozófiai horizontok felfedezésére ösztönzi az olvasót.
Hátrányok:⬤ Nem könnyű olvasmány; meglehetősen összetett és elvont.
⬤ A gyors tempójú viták összezavarhatják azokat, akik nem ismerik a filozófiai utalásokat.
⬤ Némi mélység feláldozható a tárgyalt témák széleskörűségéért.
(1 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Laruelle: Against the Digitalvolume 31
Könyv tartalma:
A Laruelle az egyik első olyan angol nyelvű könyv, amely a sajátos francia gondolkodó, Fran ois Laruelle, a nem szokványos filozófia hirdetője munkásságának átfogó kritikai áttekintésére vállalkozik. Az 1937-ben született Laruelle az utóbbi időben széleskörű ismertségre tett szert, és Alexander R. Galloway azt javasolja, hogy az olvasóknak hasznára válhat, ha Laruelle Egyről alkotott koncepcióját ütköztetik annak bináris megfelelőjével, a Zéróval, hogy teljesebben feltárják a filozófia és a digitális közötti kapcsolatot.
Galloway a Laruelle-ben amellett érvel, hogy a digitális nem egyszerűen technikai, hanem filozófiai fogalom, és Laruelle részletes elemzését használja fel ennek az érvelésnek a felépítéséhez, miközben a francia és a kontinentális hagyomány más gondolkodóira, többek között Alain Badiou-ra, Gilles Deleuze-ra, Martin Heideggerre és Immanuel Kantra hivatkozik. Annak érdekében, hogy világosan megmagyarázza Laruelle olyan fogalmait, mint a filozófiai döntés és az elégséges filozófia elve, Galloway széles alapot teremt a kontinentális filozófiában kialakult "az Egy", a filozófia standard modelljének és a filozófusok "digitális" szemléletének tárgyalásával.
A mai világot a digitális gépek uralják, miközben az úgynevezett digitális gondolkodás - vagyis a bináris gondolkodás, mint például a jelenlét és a hiány vagy az én és a világ - gyakran szinonimája annak, hogy mit jelent egyáltalán gondolkodni. Laruelle és a digitalitás együttes vizsgálatával Galloway megmutatja, hogy Laruelle továbbra is mélységesen nem digitális gondolkodó - talán napjaink egyetlen nem digitális gondolkodója -, és kiterjedt vitát folytat a média, a filozófia és a technológia közötti összefüggésekről.
