Olvasói vélemények
Összegzés:Hubert Dreyfus „A világban való létezés” című könyvét általánosságban jó fogadtatásban részesítik, mint Heidegger „Lét és idő” című művének kiváló kísérőjét, amelyet tisztasága és érthető kommentárjai miatt dicsérnek. Sok olvasó nagyra értékeli Dreyfus képességét arra, hogy leegyszerűsíti a bonyolult filozófiai gondolatokat, és ezáltal a szöveget különösen a filozófiában járatlanok számára is hozzáférhetővé teszi. Néhány kritikus azonban úgy véli, hogy Dreyfus értelmezése zavaros és túlságosan összetett, és azt állítja, hogy inkább bonyolítja, mint tisztázza Heidegger eredeti fogalmait.
Előnyök:⬤ Bőséges idézeteket és átfogó kommentárokat tartalmaz, amelyek tisztázzák Heidegger érveit.
⬤ Az összetett gondolatokat a kezdők és a nem szakemberek számára is hozzáférhetővé teszi.
⬤ Átfogó és alapos elemzés, amely nem áldozza fel a mélységet.
⬤ Gyors szállítás és kitűnő állapot néhány vásárló beszámolója szerint.
⬤ Kiemelten ajánlott útmutató Heideggert tanulmányozóknak és a fenomenológia megértéséhez.
Hátrányok:⬤ Néhány olvasó nehezen érthetőnek találta a könyvet, zavarosnak minősítve azt.
⬤ A kritikusok szerint Dreyfus értelmezése bonyolítja Heidegger eredeti gondolatait.
⬤ Korlátok a „Lét és idő” minden lényeges részének kezelésében, mivel Dreyfus csak az I. részre összpontosít, ami némi elégedetlenséghez vezetett.
⬤ Néhány olvasó úgy véli, hogy félrevezető és nem igazi útmutató Heidegger munkásságához.
(28 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Being-In-The-World: A Commentary on Heidegger's Being in Time, Division I
Könyv tartalma:
A Lét a világban című könyv a század egyik legnagyobb hatású filozófiai művéhez kalauzol: A Lét és idő első részének I. részéhez, amelyben Martin Heidegger kidolgozza a világban-lét eredeti és erőteljes leírását, amelyet aztán a hagyományos ontológia és ismeretelmélet mélyreható kritikájának megalapozására használ. Hubert Dreyfus kommentárja megnyitja az utat e nehéz filozófus újfajta megbecsülése előtt, feltárva egy szigorú és megvilágító erejű szókincset, amely nélkülözhetetlen a világ jelenségéről való beszédhez.
A Lét és idő 1927-es megjelenése a feje tetejére állította a tudományos világot. Azóta olyan különböző filozófusok számára vált próbakővé, mint Marcuse, Sartre, Foucault és Derrida, akik a nyugati filozófia racionalista karteziánus hagyományának alternatíváját keresik. Heidegger szövege azonban köztudottan sűrű, és nyelvezete mintha szükségtelenül barbár neologizmusokból állna; a neofita, de még a heideggeri gondolkodásban járatosak számára is gyakran érthetetlen az eredmény.
Dreyfus megközelítése e félelmetes könyvhöz egyenes és pragmatikus. A szöveget a mindennapi életből vett gyakori példákkal magyarázza, és ügyesen hozza kapcsolatba Heidegger gondolatait a lét és az elme azon kérdéseivel, amelyek a kognitív tudósok és az elmefilozófusok nemzedékét foglalkoztatják.
