Libanius a szofista

Eredeti címe:

Libanius the Sophist

Könyv tartalma:

Az antiókhiai Libanius ritka ügyességű és ékesszólású retorikus volt. A negyedik században olyan nagy hírnévre tett szert, hogy a római Szíriában működő retorikai iskolája a keleti birodalom legtekintélyesebbjei közé tartozott.

Ebben a könyvben Raffaella Cribiore Libanius hatalmas irodalmi munkásságának teljes anyagát - beleértve 64 szónoklatot, 1544 levelet és a tanítványai számára írt gyakorlatokat - egyedülálló ismereteire támaszkodva nyújtja az eddigi legteljesebb szellemi portrét erről a figyelemre méltó alakról, akit János Krizosztomosz "a város szofistájának" nevezett." Libanius (314-393 körül) olyan korban élt, amikor a kereszténység diadalát ünnepelte, de a pogányság megpróbált ellenállni neki. Bár maga is pogány volt, Libanius barátságokat ápolt az antiókhiai keresztény közösségen belül, és tanította az egyház vezetőit, köztük Khrüszosztomoszt és a kazáriai Baziluszt. Cribiore "szürke pogánynak" nevezi, aki nem osztotta Julianus császár fanatizmusát.

Cribiore megvizsgálja, milyen szerepet játszott egy Libanius kaliberű jelentős értelmiségi ebben a vallásilag sokszínű társadalomban és kultúrában. Amikor levelet írt vagy szónoklatot tartott, kihez szólt, és mit remélt elérni? Libanius beszédeiből kitűnik, hogy megdöbbentően sok szidalmazást intézett ellenségei ellen.

Mennyire volt gyakori az ilyen jellegű karaktergyilkosság? Mi volt ezeknek a beszédeknek a mögöttes jelentése, és hogyan fogadták volna őket? Ez a könyv, amely Cribiore 2010-ben a Cornell Egyetemen tartott Townsend-előadásaiból készült, ragyogóan visszaadja Libaniusnak az őt megillető helyet a késő antikvitás gazdag és kulturálisan összetett világában.