Olvasói vélemények
Összegzés:Katerina Stoykova verseskötetét nagy elismerés övezi érzelmi mélységéért, ékesszólásáért és azért, mert képes az olvasók személyes élményeire reflektálni. A versek az elidegenedés és az egyéniség összetett témáit olyan lenyűgöző egyszerűséggel közvetítik, amely magával ragadja és magával ragadja az olvasót.
Előnyök:Az olvasók megjegyezték a versek érzelmi sebezhetőségét és személyes kötődését, valamint ékesszólásukat és gondolatébresztő képességüket. A gyűjteményt gyönyörűnek, izgalmasnak, szellemességgel, humorral és bátorsággal telinek jellemezték. Hatékonyan épít Stoykova korábbi munkáinak témáira, miközben önállóan is erős.
Hátrányok:A kritikákban nem említettek konkrét ellenérveket, bár néhány olvasó számára az intenzív érzelmi témák kihívást jelenthetnek vagy elgondolkodtatóak lehetnek.
(5 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Between a Bird Cage and a Bird House: Poems
Könyv tartalma:
A vasfüggöny leomlásával az 1990-es évek elején az európai bevándorlók új hulláma érkezett az Egyesült Államokba. Ezek az elsősorban Kelet-Európából és az egykori Szovjetunióból származó népesség nagyrészt sodródott az amerikai kulturális olvasztótégelyben. Ezek a bevándorlók a holmijukkal megrakodva és a tapasztalataik által befolyásolva egy új diaszpóra polgáraivá váltak, akik a befogadott otthonukban kerestek helyet a létezéshez.
A Madárkalitka és madárház között című kötetben Katerina Stoykova írónő azt követi, ami „hívja / a vándorló elmét / földet keresve”, a szülőföldje héjával a hátán. A családon belüli bántalmazás, a szülő halála, egy barát elvesztése és a kulturális identitás keresése témáin keresztül a kötet versei átlépik a nyelvi és nemzetállami határokat. Bolgár bevándorlóként Stoykova a biztonság és a fogság közötti különbségeket mérlegeli, azt vizsgálva, hogyan érezheti magát valaki védettnek, de mégsem érzi magát otthon.
A gyűjteményben a beszélő az új hazai partneréhez, Amerikához intézett címek sorozatán keresztül fejezi ki háláját, miközben egyúttal vallatja azt a tájat, amely „otthont” adott neki. Stoykova minden egyes verssorával, az angol nyelv fordulatainak egyedi megragadásával új perspektívát ad a bevándorlói identitásnak, és feltárja a két kultúra között élés félelmetes és izgalmas kettősségét.
