Marketa Lazarova

Olvasói vélemények

A könyv egy klasszikus cseh történet feldolgozása, amely a középkori Csehországban játszódik, és a szerelem és az erőszak témáját keveri a rablók és a lovagok között. Míg egyes olvasók értékelik a gazdag történelmi kontextust és a lebilincselő stílust, mások a fordítás minőségét kritizálják.

A történet gyönyörűen van bemutatva, és megragadja a kelet-európai irodalom lényegét. Úgy jellemzik, hogy nehéz letenni, és nagyszerű irodalmi műnek tartják. A történelmi kontextus és a témák jelentős kulturális és történelmi elemeket tükröznek.

A fordítást kritizálják, hogy túlságosan szó szerinti, merev és esetlen, ami kihívást jelentő olvasmány. Egyes olvasók úgy találják, hogy nem tesz igazságot az eredeti szövegnek, és a részeket összefüggéstelennek érzik, ami rontja az általános élményt.

(6 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

Középkori Csehország, a kisnemesek nem mások, mint útonállók, szó szerint rablóbárók, és a királynak csapatokat kell küldenie a rend helyreállítására. Marketa Lazarovát születésekor Istennek ígérték, arra rendelték, hogy zárdában élje le az életét, de a szomszédos Kozl -k klán egyik tagja elrabolja, és felfedezi érzéki énjét.

Az archaikusat a modernnel, az emelkedettet a vulgárissal keveredő, változó perspektívából elmesélt Vancura (TM) története sűrített eposz, amely kevésbé történelmi regény (őseinek története), mint inkább a becsület, a bátorság, az élet, a testiesség és mindenekelőtt a szerelem dicshimnusza, amely aláássa a profánról alkotott hagyományos elképzeléseket, miközben a vallási dogmák szankcióin kívül eső szakrális felé tolódik. Ezzel megmutatja a korona és az egyház közötti összefonódást, hogy leigázza azokat, akik inkább saját természetüket követik, mint a rájuk kényszerített törvények és előírások követését.

A Marketa Lazarova filmszerű megközelítése, amely úgy vonja be az olvasót a cselekménybe, mintha az közvetlenül az ember (TM)szeme előtt történne, méltán érdemli meg helyét a két világháború közötti modernizmus klasszikusai között, és 1931-es megjelenésekor elnyerte Csehszlovákia (TM)állami irodalmi díját. A regényt mégis leginkább Franti� ek Vlacil (TM)1967-es filmadaptációja révén ismerjük, amelyet általában a cseh filmművészet egyik legnagyobb teljesítményének tartanak, és amely eddig nem volt elérhető angol nyelven.