Megjegyzések az ápolásról

Olvasói vélemények

Florence Nightingale „Feljegyzések az ápolásról” című műve értékes betekintést nyújt az ápolás alapjaiba, hangsúlyozva a megfigyelés, a higiénia és a betegközpontú gondozás időtálló fontosságát. Az olvasók nagyra értékelik a mű történelmi kontextusát és a modern ápolás szempontjából való jelentőségét, bár egyesek a korából adódóan kihívást jelent a nyelvezet.

A könyvet időtálló klasszikusnak tartják, amely az ápolás alapvető megértését nyújtja. Az olvasók elismeréssel adóznak Nightingale úttörő meglátásaiért, különösen a higiéniával, a betegellátással és az ápolói megfigyelések fontosságával kapcsolatban. A prózát elegánsnak és elgondolkodtatónak tartják, a könyv pedig emlékeztetőül szolgál az ápolás alapvető értékeire, amelyek ma is aktuálisak.

Néhány olvasó megjegyzi, hogy a nyelvezet archaikus és nehézkes lehet, és a teljes megértéshez újraolvasásra van szükség. Vannak említések az elavult társadalmi hozzáállásról, különösen a nőkkel és az osztálykülönbségekkel kapcsolatban, amelyek a mai közönség számára furcsának vagy irrelevánsnak tűnhetnek. Emellett egyes kritikusok úgy érzik, hogy bár az alapvető koncepciók értékesek, a mai fejlett orvosi gyakorlatok összefüggésében néha leegyszerűsítőnek tűnnek.

(204 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Notes on Nursing

Könyv tartalma:

Az először 1860-ban megjelent rövid művet az ápolás úttörője, Florence Nightingale dolgozta ki angliai iskolájában való használatra, de bárki számára készült, akire más jólétét bízták, és józan javaslatokat kínál minden olyan ápoló számára, akinek feladata a betegek és sérültek gondozása.

Noha az információk egy része már elavult, a könyv továbbra is bővelkedik időtálló tanácsokban, valamint az orvostörténet egy pillanatának intim betekintését nyújtja. A tárgyalt témakörök: szellőztetés és melegítés, zaj, ágy és ágynemű, fény, tisztaság és a beteg környezetének változatossága FLORENCE NIGHTINGALE (1820-1910) brit ápolónő és tanárnő 1860-ban megalapította a Nightingale Training Schoolt, és az ápolónőt a szegény nők szakmájából nemes foglalkozássá tette.

Az orvosláshoz való hozzájárulásáért 1907-ben az angol királynő az Érdemrenddel tüntette ki.