Mi

Olvasói vélemények

Jevgenyij Zamjatyin „Mi” című műve egy disztópikus jövőt mutat be, ahol az egyéniséget az Egyállam nevű totalitárius rendszer elnyomja. A történet, amelyet D-503, egy matematikus és mérnök mesél el, belső küzdelmei körül forog, amikor találkozik I-330-mal, egy lázadóval, aki felébreszti benne azokat az érzéseket, amelyeket elfojtani tanítottak benne. A regény elrettentő példaként szolgál a konformizmus veszélyeiről és a szabad akarat elvesztéséről, és olyan témákat érint, amelyek a mai társadalomban is visszhangra találnak, annak ellenére, hogy a korai szovjet korszakban íródott.

⬤ Az első disztópikus regények egyikeként úttörő jelentőségű, és olyan későbbi művekre is hatással volt, mint az „1984” és a „Szép új világ”.
⬤ Az egyéniség és a totalitarizmus közötti konfliktust feltáró gazdag tematika.
⬤ Az irányított társadalom eleven ábrázolása, amely borzongató atmoszférát teremt.
⬤ Összetett karakterek többdimenziós küzdelmekkel.
⬤ Érzelmileg és intellektuálisan is leköti az olvasót a szabadság, a képzelet és az emberi ösztönök felfedezésével.

⬤ Néhány olvasó megjegyezte, hogy a narratíva és a történetvezetés nem elég világos, ami zavart okoz.
⬤ Egyes kiadásokban a fordítási problémák ronthatják az olvasás élményét.
⬤ A karakterek egyoldalúnak vagy sztereotipikusnak tűnhetnek, különösen a nemek tekintetében.
⬤ A tempó egyenetlen lehet, a lassú kezdés néhány olvasót kizökkenthet.
⬤ Néhány leíráson alapuló elem elavultnak vagy nehezen vizualizálhatónak tűnhet.

(552 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

We

Könyv tartalma:

A Mi Jevgenyij Zamjatyin orosz író 1920-1921-ben írt disztópikus regénye. Gregory Zilboorg angol fordításában először 1924-ben jelent meg a New York-i E. P. Dutton kiadónál, az eredeti orosz szöveget először 1952-ben adták ki. A regény egy egységes totalitárius államon belüli harmónia és konformizmus világát írja le. Befolyásolta a disztópia mint irodalmi műfaj kialakulását. George Orwell azt állította, hogy Aldous Huxley 1931-es Szép új világa részben a Mi-ből származhat, de Huxley ezt tagadta.

A Mi a jövőben játszódik. D-503, egy űrhajómérnök, az Egyetlen Államban él, egy szinte teljes egészében üvegből épült városállamban, amely segíti a tömeges megfigyelést. Az állam felépítése panoptikumszerű, az élet pedig F. W. Taylor-féle tudományos irányítású. Az emberek lépésben menetelnek egymással, és uniformizáltak. Az emberekre csak a megadott számukkal lehet hivatkozni. A társadalmat szigorúan a logika vagy az ész irányítja, mint a törvények vagy a társadalom felépítésének elsődleges igazolása. Az egyén viselkedése az Egyetlen Állam által felvázolt képleteken és egyenleteken alapuló logikán alapul.

A ZDF német televíziós csatorna 1982-ben Wir (magyarul: Mi) címmel tévéfilmet készített a regényből.

A regényből Alain Bourret francia rendező rövidfilmet is készített Az üvegerőd (2016) címmel. Az Üvegerőd egy kísérleti film, amely az állóképfilmnek nevezett technikát alkalmazza, és fekete-fehérben készült, ami segít támogatni a történet disztópikus társadalmának komor hangulatát. A film technikailag hasonlít a Chris Marker által rendezett La Jete (1962) című filmhez, és némileg utal George Lucas THX 1138 (1971) című filmjére a "kútfő vallásos megjelenésében". Isabelle Arnaud filmkritikus szerint Az üvegerődnek különleges atmoszférája van, amely aláhúzza a meghiúsult szerelem történetét, amelyre sokáig emlékezni fogunk.

A Hamlet Dulyan rendezésében, Egor Koreshkov főszereplésével készülő orosz filmadaptáció 2021 májusától van utómunkálatokban, a bemutatót valamikor ősszel tervezik. (wikipedia.org)