Miért tanuljunk történelmet (ha már a telefonunkon is ott van)?

Olvasói vélemények

Sam Wineburg „Miért tanuljunk történelmet (ha már a telefonunkon van)” című könyvét sokan dicsérik a történelemtanítás innovatív megközelítéséért és a digitális korban szükséges kritikai gondolkodáshoz szükséges készségekért. A pedagógusok elismerően nyilatkoznak arról, hogy a könyv a történelem mint folyamat megértésére helyezi a hangsúlyt, nem pedig a tények puszta bemagolására. Néhány recenzens azonban csalódottságának ad hangot a gyakorlati tanítási stratégiák hiánya miatt, és közvetlenebb megoldásokat remélnek a történelemoktatás kortárs kihívásaira.

⬤ Innovatív betekintést nyújt a történelemtanításba, amely a memorizálás helyett a kritikai gondolkodást helyezi előtérbe.
⬤ Arra ösztönzi a tanárokat, hogy gondolják át a hagyományos módszereket, és alkalmazkodjanak a digitális környezethez.
⬤ Értékes kutatásokat és elméleteket kínál a történelmi gondolkodással és a médiaműveltséggel kapcsolatban.
⬤ Magával ragadó írása és elgondolkodtató tartalma miatt különösen ajánlott a pedagógusok számára, különösen a társadalomtudományok területén.

⬤ Hiányoznak a gyakorlati tanítási stratégiák; sok kritikus konkrét megoldásokat szeretett volna, nem pedig csak a problémák azonosítását.
⬤ Néhány olvasó csalódott volt, hogy a könyv nem ad közvetlen választ a címben feltett kérdésre.
⬤ Néhányan úgy találták, hogy a könyv inkább filozófiai, mint gyakorlatias, így kevésbé hasznos az azonnali tantermi alkalmazás szempontjából.

(32 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Why Learn History (When It's Already on Your Phone)

Könyv tartalma:

Kezdjük korunk két olyan igazságával, amelyek annyira kikerülhetetlenek, hogy már-már közhelynek számítanak: Minden eddiginél több könnyen hozzáférhető információ vesz körül bennünket. És ezek nagy százaléka pontatlan. A rossz információk egy része jó szándékú, de tudatlan. Egy részük szándékosan megtévesztő. Mindegyik káros.

Mivel az internet mindig kéznél van, mit tehet egy történelemtanár? Sam Wineburgnak vannak válaszai, kezdve ezzel: Határozottan nem ragaszkodhatunk ahhoz a régi „olvasd el a fejezetet - válaszolj a kérdésekre - hátulról” módszerhez, amelynek évtizedek óta kitesszük a diákokat. Ha olyan polgárokat akarunk nevelni, akik képesek átnézni a körülöttük lévő információtömeget, és el tudják különíteni a tényeket a hamisaktól, akkor kifejezetten azon kell dolgoznunk, hogy a szükséges kritikai gondolkodási eszközöket adjuk a kezükbe. A történelmi gondolkodásnak - mutatja be Wineburg a Miért tanuljunk történelmet (ha már a telefonunkon van) című könyvében - semmi köze a tények memorizálásának tesztfelkészítő stílusú képességéhez. Ehelyett ez egy olyan tájékozódás a világgal kapcsolatban, amelyet művelhetünk, amely ösztönzi az ésszerű szkepticizmust, elriasztja a kapkodást, és ellensúlyozza az előítéleteink megerősítésére való hajlamunkat. Wineburg számos kutatás és kísérlet meglepő felfedezéseire támaszkodik - többek között a diákok körében végzett felmérésekre, a történelem tantervek frissítésére tett közelmúltbeli kísérletekre, valamint annak elemzésére, hogy a történészek, a diákok és még a tényellenőrzők is hogyan közelítenek az online forrásokhoz -, hogy egy veszélyesen aknákkal teli tájképet rajzoljon, amelyen azonban óvatossággal, figyelemmel és tudatossággal mindannyian megtanulhatunk eligazodni.

Könnyű körülnézni a történelmi tudatlanság és kétségbeesés nyilvános következményein. Wineburg azért van itt, hogy elmondja nekünk, hogy ennek nem kell így lennie. A múlt jövője a mi képernyőnkön nyugodhat. De a sorsa a mi kezünkben van.