Minden polgár államférfi: A demokratikus külpolitika álma az amerikai században

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Every Citizen a Statesman: The Dream of a Democratic Foreign Policy in the American Century

Könyv tartalma:

A mozgalom meglepő története, amely egy valóban demokratikus külpolitika létrehozását tűzte ki célul azáltal, hogy a hétköznapi amerikaiakat bevonja a világ ügyeibe.

Az amerikai kormányzás egyetlen fontos színtere sem elitistább, mint a külpolitika. A nemzetközi kapcsolatok alig jelennek meg a választási kampányokban, és a politikai döntéshozók alig veszik figyelembe a Kongresszus véleményét. De nem minden amerikai indult el egy zárt külpolitikai "establishment" létrehozására. A huszadik század nagy részében tisztviselők, aktivisták és akadémikusok azon dolgoztak, hogy olyan tájékozott nyilvánosságot alakítsanak ki, amely a külpolitikában való részvételt állampolgári kötelességnek tekinti.

Az "állampolgári nevelés a világ ügyeiben" mozgalom első átfogó története, az Every Citizen a Statesman elmeséli a demokratikus külpolitika megteremtésére tett, félbehagyott erőfeszítéseket. A külügyminisztérium mellett olyan filantróp intézmények vállaltak vezető szerepet, mint a Ford és a Rockefeller alapítványok, valamint az 1918-ban alapított Foreign Policy Association nevű nonprofit szervezet. Az egyik első nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó agytröszt, az Egyesület támogatta a helyi Világügyek Tanácsát, amely a "A világügyek az Ön ügyei" szlogen alatt népszerű vitaköröket szervezett. Az ország városaiban amerikaiak százezrei gyűltek össze otthonokban és könyvtárakban, hogy tanuljanak és beszélgessenek a sürgető globális kérdésekről.

Az 1960-as évekre azonban a tisztviselők meg voltak győződve arról, hogy a nukleáris világban a stratégia túlmutat az átlagembereken, és az alapítványok támogatása elsorvadt. A helyi tanácsok egyre inkább azokra összpontosítottak, akik már részt vettek a politikai vitában, és egyébként a feltételezett közömbösséget kárhoztatták, és éppen annak az elitizmusnak az erejévé váltak, amely ellen küzdeni akartak. David Allen szerint az eredmény egy olyan szakadék alakult ki a politikai döntéshozók és a nyilvánosság között, amely a vietnami háború óta fennáll, és amely a döntéshozatal egy kritikus területét elszigetelte a nép akaratától.