Miti és a japán csoda: Az iparpolitika növekedése, 1925-1975

Olvasói vélemények

Chalmers Johnson „MITI and the Japanese Miracle” című könyve átfogó, jól megalapozott vizsgálatot nyújt a japán Nemzetközi Kereskedelmi és Ipari Minisztériumról (MITI) és annak szerepéről Japán gazdasági fejlődésében 1925 és 1975 között. A könyv inkább a gazdaságpolitikára és a bürokratikus struktúrákra helyezi a hangsúlyt, mint a kulturális szempontokra, és a japán politika és gazdaság megértéséhez nélkülözhetetlen olvasmánynak számít.

A könyv kivételesen jól kutatott, és rengeteg elsődleges forrást tartalmaz. Világos betekintést nyújt Japán gazdasági fejlődésébe és a MITI szerepébe az iparpolitika irányításában. A recenzensek szerint a könyv tanulságos a japán kormányzás és gazdaság bonyolult részleteinek megértéséhez, és úgy jellemzik, hogy éleslátó, befolyásos és a terület klasszikusának számít. Sokan kiemelték a szerző magával ragadó írói stílusát, amely képes az összetett témákat is érthetővé tenni.

Néhány olvasó száraznak és technikai jellegűnek találta a szöveget, ami kihívássá teszi az olvasást, különösen a részletesebb elemzés felé haladva. Néhányan a japán nevek és kifejezések kiejtésével is küszködtek. Míg a könyvet a mélységéért dicsérik, néhány kritika a japán gazdasági modell Japánon kívüli alkalmazhatóságára vonatkozó konkrét következtetések hiányát említi.

(15 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Miti and the Japanese Miracle: The Growth of Industrial Policy, 1925-1975

Könyv tartalma:

E könyv középpontjában a japán gazdasági bürokrácia áll, különösen a híres Nemzetközi Kereskedelmi és Ipari Minisztérium (MITI), mint a gazdaság vezető állami szereplője. Bár a MITI nem volt az egyetlen fontos, a gazdaságot befolyásoló szereplő, és az állam egésze sem volt mindig meghatározó, nem akarok túlságosan szerénykedni a téma fontosságát illetően.

A japán gazdasági növekedés sajátos sebessége, formája és következményei nem érthetőek a MITI hozzájárulására való hivatkozás nélkül. Az állam és a nagyvállalatok közötti együttműködést régóta elismerik a japán gazdasági rendszer meghatározó jellemzőjeként, de túl sokáig az állam szerepét ebben az együttműködésben vagy elítélték, mint túlkapást, vagy elutasították, mint pusztán támogatót, anélkül, hogy bárki is elemezte volna a kérdést. A MITI története központi szerepet játszik a modern Japán gazdasági és politikai történetében.

Ugyanilyen fontos azonban, hogy a japán gazdasági bürokrácia módszerei és eredményei központi szerepet játszanak a kommunista típusú parancsgazdaságok és a nyugati típusú vegyes piacgazdaságok hívei közötti folyamatos vitában. A teljesen bürokratizált parancsgazdaságok rosszul osztják el az erőforrásokat és elfojtják a kezdeményezést; ahhoz, hogy egyáltalán működhessenek, vasfüggöny vagy más, többé-kevésbé áthatolhatatlan korlátok mögé kell zárniuk a lakosságot.

A vegyes piacgazdaságok azért küzdenek, hogy megtalálják a módját annak, hogy a politikailag meghatározott prioritásokat beillesszék piaci rendszereikbe anélkül, hogy elkapnák az angol betegséget, vagy hogy az amerikai típusú jogi burjánzás frusztrálná őket. A japánok természetesen nem tudnak mindenre választ adni.

De tekintettel arra, hogy a huszadik század végének kritikus problémáira - energiaellátás, környezetvédelem, technológiai innováció és így tovább - gyakorlatilag minden megoldás a hivatalos bürokrácia bővítésével jár, a japán prioritások és eljárások tanulságosak. Legalábbis figyelmeztetniük kell a külföldi megfigyelőt arra, hogy a japán vívmányokért nem kellett megfizetni az árat.