The Sorrows of Empire: Militarizmus, titkolózás és a köztársaság vége

Olvasói vélemények

Chalmers Johnson „The Sorrows of Empire” című műve kritikus és éleslátó elemzést nyújt Amerika katonai terjeszkedéséről és imperializmusáról, és azt állítja, hogy az USA a katonai politikája és túlkapásai miatt elkerülhetetlenül a hanyatlás felé vezető úton van. A könyv jól kutatott, elgondolkodtató, és közérthető stílusban íródott, így széles közönség számára alkalmas. Néhány olvasó azonban kritizálja Johnsont a gyakorlati megoldások hiánya és az általuk rosszul kutatottnak vélt érvek miatt.

A könyvet dicsérik világos írásmódja miatt, amely az összetett témákat is érthetővé teszi. Meggyőző történelmi és szociológiai információkat közöl, és arra ösztönzi az olvasót, hogy gondolja át az amerikai külpolitikát. Számos kritika kiemeli, hogy képes gondolkodásra késztetni és megváltoztatni a militarizmussal és az imperializmussal kapcsolatos nézőpontokat. Az olvasók nagyra értékelik az amerikai külpolitika jól dokumentált kritikáját és történelmi mélységét.

A kritikusok szerint a szerző állításai olykor kevéssé megalapozottak, és nem javasol megvalósítható megoldásokat az általa tárgyalt kérdésekre. Egyesek úgy vélik, hogy elfogult álláspontot képvisel, és nem képviseli megfelelően az amerikai katonai szerepvállalással kapcsolatos különböző nézőpontokat. Aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban is, hogy gazdasági érvei kevésbé megalapozottak, mint történelmi elemzései.

(139 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Sorrows of Empire: Militarism, Secrecy, and the End of the Republic

Könyv tartalma:

"Lenyűgöző... az amerikai katonai és külpolitika erőteljes vádirata."

- Los Angeles Times Book Review, címlap

A Szovjetunió összeomlását követő években az Egyesült Államokat először a világ "magányos szuperhatalmaként", majd "vonakodó seriffként", aztán "nélkülözhetetlen nemzetként", 9/11 után pedig "Új Rómaként" jellemezték. Ebben a fontos nemzeti bestsellerben Chalmers Johnson alaposan feltárja az új militarizmust, amely átalakítja Amerikát, és arra kényszerít bennünket, hogy felvegyük a birodalom terhét.

Felidézve a militarizmus elleni klasszikus figyelmeztetéseket - George Washington búcsúbeszédétől Dwight Eisenhower katonai-ipari komplexumot elítélő szavaiig - Johnson feltárja annak mélyen a múltunkban rejlő gyökereit. A jelenre áttérve feltérképezi Amerika katonai támaszpontok egyre növekvő birodalmát és az ezeket támogató szolgáltatások kiterjedt hálózatát. Élénk képet nyújt a hivatásos militaristák új kasztjáról, akik a kormányzat több ágába is beszivárogtak, akik mindent, amit tesznek, "titkosnak" minősítenek, és akik számára a katonai költségvetés manipulálása létfontosságú.

Johnson provokatív következtetései között szerepel, hogy az amerikai militarizmus máris véget vet a globalizáció korának, és csődbe viszi az Egyesült Államokat, miközben megteremti a feltételeket egy új évszázad virulens visszavágásához. A The Sorrows of Empire azt sugallja, hogy az egykori amerikai köztársaság már átlépte a Rubicont - a Pentagonnal az élen.