Nagy Sándor kudarca: A makedón birodalom összeomlása

Olvasói vélemények

John Grainger „Nagy Sándor kudarca” című könyve ellentmondásos nézőpontot képvisel Nagy Sándorral kapcsolatban, és azt állítja, hogy birodalomépítési törekvései végül kudarcot vallottak. Míg egyes olvasók elismerően nyilatkoznak a könyvről, mert lebilincselően mesél, és kihívást intéz a Sándorral kapcsolatos hagyományos hősi narratívához, mások kritizálják, mert nincs erős központi tézise, és nem foglalkozik kellőképpen Sándor örökségének összetett kérdéseivel.

⬤ Magával ragadó elbeszélés, amely átível a makedón birodalom történetén.
⬤ Megkérdőjelezi a Sándorról mint sikeres hódítóról alkotott hagyományos nézeteket, és kritikus gondolkodásra ösztönöz.
⬤ Alapos történelmi kontextust biztosít Alexandrosz uralkodása előtti és utáni tetteinek.
⬤ Néhány olvasó értékeli a szerző nézőpontját a birodalomépítés kudarcairól.

⬤ Hiányzik egy erős, világos tézis arról, hogy pontosan miben is vallott kudarcot Alexandrosz.
⬤ A konklúziót a könyv gyenge részének tartják.
⬤ Néhány olvasó úgy érzi, hogy figyelmen kívül hagyja Sándor jelentős eredményeit és a hellenizmushoz való hozzájárulását.
⬤ A Sándor kormányzásával kapcsolatos kritikák anakronisztikusnak vagy irreálisnak tűnhetnek.
⬤ Egyes kritikusok szerint az elemzés hiányos a makedón királyság és Alexandrosz stratégiai zsenialitásának összetettségét illetően.

(7 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Alexander the Great Failure: The Collapse of the Macedonian Empire

Könyv tartalma:

Nagy Sándor birodalma három kontinensre terjedt ki, és eredményei megváltoztatták az ókori világ természetét. De minden katonai bátorsága és hódítói sikere ellenére John Grainger azt állítja, hogy a történelem egyik legnagyobb kudarca volt.

Sándor arroganciája nagymértékben felelős volt saját korai haláláért; és személyesen is felelős volt birodalmi vállalkozásának kudarcáért. Sándor ugyanis egy olyan társadalom királya volt, ahol az uralkodó abszolút központi szerepet játszott a társadalom egészének jólétében. Amikor a király elbukott, a makedón királyság összeomlott, ami előtte két évszázadon át minden nemzedékben megtörtént, és ami a halálakor is megtörtént.

Népének érdekében Sándornak szüksége lett volna egy felnőtt utódra, de ő nem volt hajlandó utódot biztosítani, miközben megölt minden olyan embert, aki annak tekinthető. Ennek következménye a halála után ötven évig tartó háborúskodás és birodalmának pusztulása volt. A makedónok birodalmának kiterjesztésében és fejlesztésében II.

Fülöp, Sándor apja munkája volt az alapja Sándor hódítói karrierjének. Philipposz i. e.

336-ban történt meggyilkolása után Alexandrosz az első feljegyzett vitathatatlan királyi trónutódlásban került a királyi székbe. Sándor hadjáratai páratlan sikereket értek el, és az ifjú makedón király, a görögök vezére, Egyiptom fáraója, huszonöt éves korában Perzsia nagykirálya lett.