Nevetés: Egy esszé a komikum értelméről

Olvasói vélemények

A könyv vegyes kritikákat kapott, egyes felhasználók dicsérték a nevetés és a komédia természetébe való betekintését, míg mások kritizálták a bemutatását és az elavult elemeket. Az olvasók nagyra értékelték a humor filozófiai feltárását, de megjegyezték, hogy időnként száraznak vagy túlságosan tudományosnak tűnhet. Panaszok érkeztek a kiadvány minőségére és az eladott kiadás téves bemutatására is.

Sok recenzens dicsérte a könyvet a nevetés és az emberi állapot éleslátó elemzéséért, tanulságosnak és elgondolkodtatónak találva azt. Néhányan megjegyezték a könyv aktualitását a modern korban, és nagyra értékelték Bergson érveinek filozófiai mélységét. Az olvasóknak tetszett a nevetés gyógyító ereje és a mindennapi életben betöltött jelentősége.

Több kritikus száraznak, túlságosan tudományosnak és időnként kissé nehezen olvashatónak találta a könyvet. Voltak panaszok a kiadás minőségére, formázási problémákra és a megfelelő kiadási adatok hiányára, ami a vásárlással kapcsolatos csalódottsághoz vezetett. Néhányan úgy érezték, hogy a szakdolgozat korlátozó volt, és nem fedte le megfelelően a komédia összetettségét.

(13 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Laughter: An Essay on the Meaning of the Comic

Könyv tartalma:

A "Nevetés" Bergson három esszéjének gyűjteménye, amely eredetileg 1900-ban jelent meg. Ezekben Bergson a nevetés - különösen a komikus által kiváltott nevetés - tanulmányozására tesz kísérletet, hogy felfedezze a komikus helyzetek különböző típusait, és meghatározza a komikum törvényszerűségeit.

Klasszikus szöveg azok számára, akik érdeklődnek a komédia és a komikus lét iránt. Ez a klasszikus mű most új kiadásban jelenik meg, kiegészítve J. Alexander Gunn "Bergson And His Philosophy" című fejezetével.

Henri-Louis Bergson (1859-1941) francia-zsidó filozófus volt. A huszadik század első felében, a második világháborúig jelentős hatást gyakorolt a kontinentális filozófia hagyományára, és arról az elképzeléséről híres, hogy a valóság természetének megértéséhez a közvetlen tapasztalat és az intuíció fontosabb, mint az elvont racionalizmus és a tudomány.