Olvasói vélemények
Összegzés:A kritikák a „Pedro Páramo”-t a mágikus realizmus egyik alapműveként emelik ki, dicsérve költői és leíró nyelvezetét, összetett karaktereit, valamint a mexikói kultúrához és történelemhez kötődő gazdag témáit. Az olvasók gyakran érzik úgy, hogy újra kell olvasniuk a könyvet, hogy felfogják a mélységét, ami a bonyolult elbeszélői stílusra utal. A történet a nosztalgia, az élet és a tettek következményeinek témáit járja körül. Néhányan azonban kihívást jelentett a könyv követése a számos szereplő és a narráció váltakozása miatt.
Előnyök:Sziporkázó próza, fantasztikus leírások, gazdag és élénk nyelvezet, olyan témák mélyreható feltárása, mint a nosztalgia és a társadalmi kérdések, és jelentős hatást gyakorolt a későbbi irodalmi művekre, különösen a mágikus realizmusra. Sok olvasó értékeli a nyelv szépségét és az elbeszélés mélységét. A művet összetettségéről jegyzik, amely többszöri olvasást díjaz.
Hátrányok:A regényt bonyolult szerkezete, szereplői és a narráció váltásai miatt nehéz lehet követni. Néhány olvasó számára kihívást jelent, hogy egyetlen olvasással teljesen átlássa a történetet, és néhány olvasót összezavart az elbeszélői stílus. Emellett a különböző formátumú hangminőségre vonatkozó néhány említés egyes olvasók számára hátrányt jelenthet.
(126 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Pedro Pramo (Pedro Pramo, Spanish Edition)
Könyv tartalma:
„Már a kirakatokban van Juan Rulfo első regénye, a „Pedro Páramo”, amely álomszerű áttételekben játszódik, a halálon túlra ásva szereplőit, akikről nem tudni, hogy melyik ponton álom, élet, mese, igazság, de akiknek hangját egy ilyen kétségtelenül rendkívüli író „kíméletlen és pontos meglátása” révén hallhatjuk. „ Ezekkel a szavakkal kezdte Edmundo Valadés Pedro Páramo első recenzióját, amely 1955.
március 30-án jelent meg, és amelyet Rulfo megőrzött a papírjain. Azóta olyan írók, mint Jorge Luis Borges, Gabriel García Márquez, Gunter Grass, Susan Sontag és Mario Vargas Llosa, valamint Werner Herzog filmrendező, és még sokan mások minden nyelvből, egyetértettek abban, hogy ez a regény minden idők egyik irodalmi remekműve. Juan Rulfo (1917-1986) munkássága kétségtelenül az a mexikói irodalmi alkotás, amely a legnagyobb elismerést kapta Mexikóban és külföldön egyaránt.
A „Pedro Páramo” című regény hosszú várandósságon ment keresztül. Rulfo 1947-ben említette először egy levélben, és a Centro Mexicano de Escritores ösztöndíjának köszönhetően 1953-1954-ben dolgozhatott rajta.
A regényből 1954-ben három magazinban jelentek meg részletek, mielőtt 1955-ben könyv alakban is megjelent volna. Ez a remekmű Gabriel García Márquezt, Jorge Luis Borgest és Susan Sontagot is a csodálói közé sorolta. A „Pedro Páramo” a huszadik század legfejlettebb irodalmi formáin és technikáin keresztül idézi meg Mexikó lényegét.
Kevés mű hat olyan mélyen a mexikói olvasóra, mint ez a regény, amely a világirodalom klasszikusaként is megállja a helyét. Közel ötven nyelvre fordították le, és minden évben új változatok jelennek meg.
