Értékelés:

A „Pucker Factor 10” című könyv az amerikai hadsereg egyik vietnami helikopterpilótájának memoárja, amely a harci repülés őszinte, szikár ábrázolásával és a szerző személyes élményeivel ragadja meg az olvasókat. A könyv pozitív és negatív visszajelzéseket egyaránt kapott az írói stílust, a pontosságot és a szerkesztést illetően.
Előnyök:A memoár jól megírt és lebilincselő, egyedi nézőpontot nyújt a vietnami háború alatti helikopteres műveletekről. Az olvasók elismerően nyilatkoznak arról, hogy a szerző képes élénken leírni tapasztalatait és érzelmeit, beleértve a háború súlyosságával vegyes humort is. Sokan úgy találták, hogy az anekdoták és a helikopterpilóták életébe való betekintés egyszerre informatív és lebilincselő, így a könyvet nehéz volt letenni. A könyvet jó olvasmányként jellemezték, amely a veteránok és a hadtörténelem iránt érdeklődők körében is visszhangra talál.
Hátrányok:Több olvasó megjegyezte a lektorálással és a ténybeli pontatlanságokkal kapcsolatos problémákat, ami némi csalódást okozott az olvasási élményben. A kritikák között szerepelnek kisebb helyesírási hibák, a vietnami háborúban együttműködőkkel kapcsolatos téves állítások, valamint egy megkérdőjelezhető anekdota a repülés közbeni ivásról, amely aláásta a szerző hitelességét. Néhányan úgy érezték, hogy a történetmesélésből hiányzott a mélység a legénység tagjainak jellemfejlődésében, így kevésbé érezték átélhetőnek a műfaj más műveihez képest.
(95 olvasói vélemény alapján)
Pucker Factor 10: Memoir of A U.S. Army Helicopter Pilot in Vietnam
„1963-ban... nem tudhattam, amikor egy osztályteremben ültem azon a gyönyörű ohiói egyetemen, hogy a kezem felemelésével háborúba megyek Vietnamba, és hogy olyan dolgokat fogok látni, hallani és tenni, amiket a legtöbb ember el sem tud képzelni.” - James Joyce.
A szerzőt a ROTC révén vonták be az Egyesült Államok hadseregébe, és végigjárta a kiképzést, hogy helikopterrel repülhessen a Vietnam feletti harcokban. Tapasztalatai azért figyelemre méltóak, mert Huey „Slicks”-eket és Huey „Gunships”-eket is repült, az előbbit védekezésben, amikor csapatokat repült a csatába, az utóbbit pedig támadásban, amikor az ellenséggel vívta a csatát.
A szerző ezen a könyvön keresztül eleveníti fel repülési és harci tapasztalatait, különös figyelmet szentelve az ő és a többi pilóta mindennapjainak - például Disneyland füstbombázásának -, amely az Egyesült Államok hadsereg által szponzorált, prostitúcióra használt tábor beceneve volt. A pilóták közül néhányan, akikkel Joyce együtt szolgált, túlélték a háborút, és a kereskedelmi légitársaságoknál folytatták karrierjüket, sokan pedig elestek.