Queer fenomenológia: Orientációk, tárgyak, mások

Olvasói vélemények

Sara Ahmed könyvét a fenomenológiának a nemek, a szexualitás és a faji hovatartozás összefüggésében való briliáns feltárása miatt dicsérik. Bár a szöveg magával ragadó és szükséges, egyes olvasók szerint az írás időnként nem koncentrált és ismétlődő.

A könyv jól megírt, világos és hozzáférhető mind a kultúratudományokban jártasak, mind a fenomenológiával újonnan ismerkedők számára. Nagyszerű elméleti meglátásokat kínál, és kihívást jelentő és elgondolkodtató tartalma miatt ajánlott. Sok olvasó életbevágónak és nélkülözhetetlennek találta, mivel friss perspektívát nyújt az ismerős témákhoz.

Néhány olvasó megjegyzi, hogy az írás néha ismétlődő és időnként homályos, egyes szakaszok pedig definiálatlannak tűnnek. Egy olvasó megemlítette, hogy az írás időnként fókuszálatlanná válhat.

(11 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Queer Phenomenology: Orientations, Objects, Others

Könyv tartalma:

Ebben az úttörő munkában Sara Ahmed bemutatja, hogy a queer studies hogyan tudja a fenomenológiát produktívan felhasználni. A "szexuális orientáció" "orientációs" aspektusára és az "orientalizmusban" szereplő "orient" aspektusára összpontosítva Ahmed azt vizsgálja, hogy mit jelent a testek térben és időben való elhelyezkedése.

A testek úgy formálódnak, ahogy a világban mozogva a tárgyak és mások felé vagy tőlük távolodva irányítják magukat. "Orientáltnak" lenni azt jelenti, hogy otthon érezzük magunkat, tudjuk, hol állunk, vagy hogy bizonyos tárgyak elérhető közelségben vannak. A tájékozódás befolyásolja, hogy mi van a test közelében, vagy mi érhető el.

Ahmed szerint a queer fenomenológia feltárja, hogyan rendeződnek térben a társadalmi viszonyok, hogyan zavarja meg és rendezi át ezeket a viszonyokat a queerness azáltal, hogy nem az elfogadott utakat követi, és hogyan tesz elérhetővé a tájékozódás politikája más tárgyakat, olyanokat is, amelyek első pillantásra furcsának tűnhetnek. Ahmed azt javasolja, hogy a queer fenomenológia ne csak azt vizsgálja, hogy az orientáció fogalmát hogyan tájékoztatja a fenomenológia, hanem magát a fenomenológia orientációját is.

Így reflektál a klasszikus fenomenológiai szövegekben - például Husserl Ideáiban - az orientáció jeleiként megjelenő - és nem megjelenő - tárgyak jelentőségére. Az orientációk queer modelljének kidolgozása során a fenomenológiai szövegek - Husserl, Heidegger, Merleau-Ponty és Fanon - olvasatát ötvözi a queer studies, a feminista elmélet, a kritikai fajelmélet, a marxizmus és a pszichoanalízis meglátásaival.

A queer fenomenológia merész új irányokba tereli a queer-elméletet.