Weeping at a Stranger's Funeral
Gary L. McDowell második gyűjteménye, a Weeping at a Stranger's Funeral (Sírás egy idegen temetésén) éppoly kíméletlen, mint amilyen kegyes, mindannyiunknak szóló elégiát és imát intonál. A vályogtól tarkított és áhítattal megvilágított, elliptikus szövegek vándorolnak és ugrálnak, gyengéden rajzolva ki az emberi korlátok és világosság térképét. McDowell töltött töredékei és mikro-elbeszélései egyszerre spiráloznak befelé és kifelé, a felfedezés és a visszatérés, a lét ősi és paradox mozgása felé. Ezt a könyvet olvasva eszembe jut, amit a költészetben szeretek -Chad Sweeney Weeping at a Stranger's Funeral (Sírás egy idegen temetésén) megtette a lehetetlent -, az elme odüsszeiáját alkotta meg, amely éppoly magával ragadó, mint a névadó, csakhogy McDowell sosem hagyja el az otthonát. Hajói, boszorkányai és szeszélyes istenei hazaiak. Ebben a bámulatos vállalkozásban a költő az életét szemléli, a képzeletét megszólítja,... olyan aforizmákkal izgat minket, amelyek átütnek és elferdítenek. "A galambok nem tudnak különbséget tenni az éjszaka és az éjszaka látomása között" - írja McDowell. A különbség nem tesz különbséget, sugallja, és ez teszi ezt a könyvet, amely egyszerre odüsszeia és faliszőnyeg, költészetté a maga nemében. -Larissa Szporluk Ezekben a lenyűgözően mozaikszerűen megmunkált versekben Gary L. McDowell a családi kapcsolatok és veszteségek, a hely és a házi rituálék töredezett hétköznapi darabjait rakja össze.
A parataktikus szilánkokban és csillogó nem szekvenciákban ez az összeszerelési művészet egyszerre rekuperatív és illuzórikus, és akárcsak a hagyományos japán keramikusok, akik a törésvonalakat a repedések és törések aranyozásával növelték ki az edényeken, McDowell lebilincselően figyelmes sorai közötti terek a Weeping at a Stranger's Funeral-ban lehetővé teszik a lélegzetet, a fényt, a folyót és az eget. -Lee Ann Roripaugh Egy történetet úgy lehet elmesélni, hogy körbejárjuk a történetet, visszapillantásokat és definíciókat közölve, hazai hírvillantásokkal és apró ténymegállapításokkal megszakítva. Figyeljünk arra is, hogy a történet elbeszélése jelen időben történjen. Más szóval, ami éppen jön. Ezek az összeállítások, a szétszórt részletek (képek, idézetek számos más szövegből) halmazai lángolnak fel az elmében, mint az IGAZSÁG, hiszen a nyelv botladozik legjobban a belátás és az önfeltárás felé. "Minden hazugságban közösek az alapvető igazságok" - írja McDowell a Weeping at a Stranger's Funeral (Sírás egy idegen temetésén) című könyvében, amely tele van telitalálat konkrétumokkal, világító félreértésekkel és baljóslatúan hangzó közelítésekkel. E küldeménygyűjtemény egyetlen sora sem okoz kevesebbet, mint hogy elragadtasson és lenyűgözzön. McDowell versei bölcsek és mulatságosak. Nem tudtam abbahagyni az olvasásukat. -David Dodd Lee Gary L. McDowell a Weeping at a Stranger's Funeral és az American Amen (Dream Horse Press) című könyvek szerzője, valamint a The Rose Metal Press Field Guide to Prosa Poetry (Rose Metal Press) társszerkesztője.
Családjával Nashville-ben él, ahol a Belmont Egyetem angol szakának adjunktusa.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)