Értékelés:
A könyv szépen megírt és jól felépített, a regényelmélet jól kutatott történetét mutatja be, olyan személyiségekre összpontosítva, mint Henry James és Mihail Bakhtin. Magával ragadó és tanulságos, kifizetődő élményt nyújt az olvasóknak, akik hajlandóak erőfeszítést fektetni a megértésébe.
Előnyök:Szépen megírt, jól szervezett, lebilincselő és tanulságos, jól kutatott regényelmélet-történet, fontos teoretikusok jelentős feldolgozása, olvasmányos stílus, elgondolkodtató.
Hátrányok:Nehéz lehet követni azok számára, akiknek korlátozott irodalomelméleti háttere van, jelentős erőfeszítést és koncentrációt igényelhet a teljes megértés.
(2 olvasói vélemény alapján)
Social Formalism: The Novel in Theory from Henry James to the Present
Az elmúlt évtizedekben az irodalomkritikusok dicsérték a regényelméletet, amiért elhagyta formalista gyökereit, és a regényt a társadalmi diskurzus eszközeként határozta meg.
A regényelmélet régi iskolája régóta Henry James nevéhez fűződik; az új iskola az orosz teoretikus Mihail Bahtyinnal szövetkezik. Ebben a könyvben a szerző amellett érvel, hogy valójában Bakhtinnak Jamesszel való összeegyeztethetősége volt az, ami az angol-amerikai teoretikusokat arra késztette, hogy Bakhtint ilyen lelkesedéssel fogadják be.
Más szóval, a legújabb regényelméleti szakemberek távolról sem utasították el Jamest, hanem csak finomították James alapvetően fontos újjellemzését a regénynek mint olyan műfajnak, amely nem egyszerűen az identitást reprezentálja a tartalma révén, hanem valójában a formája révén instanciálja azt. A Social Formalism bemutatja James elméleti feltevéseinek fennmaradását James és tanítványa, Percy Lubbock írásaitól kezdve Roland Barthes, Wayne Booth és Grard Genette James elméletének kritikáján keresztül egészen Bahtyin jelenlegi angol-amerikai asszimilációjáig. A könyv nyomon követi továbbá James hatásának Bahtyin által közvetített kiterjesztését a kultúra- és irodalomelméletre.
Bemutatjuk, hogy a James-féle társadalmi formalizmus segít meghatározni a kisebbségi identitás olyan jelentős kultúrkritikusok által kifejtett, nagy hatású elméleteit, mint Barbara Johnson és Henry Louis Gates. A társadalmi formalizmus így megmagyarázza, hogy egy olyan hagyomány, amely azzal kezdődött, hogy a regényes értéket az identitás formális megtestesítőjeként határozta meg, miért végződik azzal, hogy a kisebbségi politikai felhatalmazást esztétizált önreprezentációként határozza meg.
