Ezra Pound, akit T.
S. Eliot egykor „mindenekelőtt tanárként és harcosként” jellemzett, nem szűkölködött kritikai figyelemben.
A Super Schoolmaster azt sugallja, hogy Poundnak még mindig van mit tanítania az olvasóknak a huszonegyedik században, különösen a humán tudományokat és a felsőoktatást fenyegető növekvő veszélyek közepette. Robert Scholes és David Ben-Merre megvilágítja Pound ellentmondásos, innovatív poétikai és reakciós politikai pályafutását, követve az akadémián belüli és azon kívüli tanításról és tanulásról szóló kiterjedt gondolkodását. Tekintettel arra, hogy Pound mennyire megvetően tudott viszonyulni az intézményesített iskoláztatáshoz, a könyv címe talán félrevezetőnek tűnhet; a Super Schoolmaster azonban világossá teszi, hogy ez a modernista ikon milyen teljes szívvel hitt a tanulás fontosságában és életképességében.
Pound rövid kacérkodása a hivatásos akadémikussá válással korán véget ért, de egész életműve hatalmas pedagógiai leckének tekinthető, amely a kortárs élet szövetéhez kötődő, élő, lélegző kultúrát hirdeti. Nem hagyva figyelmen kívül kritikusait, akik a Pound-ellenes olvasás szükségességét tanították, Scholes és Ben-Merre azt javasolják, hogy Poundot most újraolvasni annyit tesz, mint a tanulás örömét ünnepelni, miközben mindig szem előtt tartva példájának végső veszélyeit.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)